Komoly főfájást okoznak az illegális bevándorlók az utóbbi időben a földközi-tengeri országoknak, de elsősorban Olaszországnak. Az érintett államok már jó ideje bírálják az Európai Uniót, amiért még mindig nincs (kiforrott) közös menekültpolitikája. A minap azonban megszólalt a svéd bevándorlásügyi miniszter is, aki szintén az unió tétlensége ellen emelt szót. Tobias Billström tarthatatlannak nevezte, hogy a 28 EU-tag közül csak néhány tesz komoly erőfeszítéseket a menekültkérdés megoldásáért, a többiek pedig „ülnek a partvonalon”. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a menekültáradat kezelésnek költségeit a tagállamok egyelőre csak szóban hajlandóak megosztani.
A svéd miniszter azután szólalt meg, hogy Brüsszel ismertette a legújabb adatokat az EU-ba érkező menedékkérőkről. Kifakadásának fő oka pedig az lehet, hogy az összlakossághoz képest Svédország az élen jár a befogadott menekültek számát tekintve. A skandináv országban egymillió lakosra ugyanis csaknem 5700 menedékkérő jut, a második helyezett Málta esetében pedig 5300. Málta legutóbb tavaly ősszel kritizálta az EU-t a közös európai menekültpolitika hiánya miatt. A 420 ezer lakosú parányi szigetország az elmúlt tíz évben csaknem negyvenezer olyan személyt mentett ki a Földközi-tengerből, akik illegálisan próbáltak eljutni az EU-ba. Az ország azonban egyre nehezebben birkózik meg a bevándorlók elhelyezésével. Ugyanez mondható el Olaszországról is, amely a tengeren érkező migránsok egyik kiemelt célpontja. Tavaly összesen 42 925 illegális bevándorló érkezett Olaszországba a tengeren, azaz jó háromszor annyi, mint az előző évben.
Bulgária és Görögország szintén nagyobb szolidaritást vár a többi uniós társországtól. A két balkáni EU-tag számára a Közel-Kelet felől érkező (de olykor Ázsia távolabbi térségeiből származó) menekültek okoznak egyre nagyobb gondot és kihívást.
A bolgárok és a görögök sajátos eszközökkel is igyekeznek feltartóztatni a határon az illegális migránsokat. Mindkét ország szögesdrótból készült akadállyal próbálja távol tartani a zöld határon érkező „bevándorlókat”. A görögök már felépítették azt a – Brüsszelben sokat bírált – dupla soros szögesdrót kerítést, amellyel a Törökország irányából érkezőket próbálják meg feltartóztatni. A három méter magas és 12,5 kilométer hosszú akadály hatékonynak bizonyult a korábban legvédtelenebbnek tartott török–görög határszakaszon. Talán ez adta az ötletet Szófiának is, amely tavaly hasonló műveletbe kezdett. Az unió legszegényebb tagországának számító Bulgária azonban már harminc kilométer hosszú – szintén három méter magas – „védőkerítést” épít törökországi határánál. Ott, ahol a menekültek csaknem 85 százaléka lépett be eddig illegálisan az országba. Az építkezést a tervek szerint még idén tavasszal befejezik, annak ellenére, hogy az EU és az ENSZ is elítélte.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint tavaly 435 ezren kértek menedéket az EU-ban, százezerrel többen, mint az előző évben. A többség azonban nem jár szerencsével: a kérelmek kétharmadát a hatóságok visszautasítják. (Tavaly a legtöbb menedékkérelmet, csaknem ötvenezret a szíriaiak adták be.)
Eddig csaknem húszmillió külföldi vándorolt be legálisan, s további hat és fél millió illegálisan az unióba, már ha hinni lehet a becsléseknek. Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa a napokban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a menedékkérelmek hetven százalékát Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Svédország kezeli.
Ez arra utal, hogy a déli periférián lévő EU-országok többségét nem igazán kedvelik sem az illegális, sem a legális bevándorlók. Ezekben az országokban (közöttük Görögországban, Máltán, vagy akár Olaszországban) ugyanis a szervezetlenség mellett a pénzhiány is gondot okoz. Sok helyütt viszont a menekültek jelenléte gerjeszt komoly társadalmi feszültségeket. A problémával már a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxemburgi Európai Bíróság is foglalkozott. Mindkét intézmény arra kérte a tagállamokat, hogy ne küldjék vissza Görögországba a menedékkérőket, mert ott embertelen és megalázó bánásmód vár rájuk. Tavaly az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kérte ugyanezt Bulgária esetében, a megfelelő infrastruktúra hiányával érvelve.
