Biztatónak tűnő elemzést tett közzé a stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) a tavalyi globális katonai kiadásokról. A tanulmány azonban sok lehangoló adatot is tartalmaz. Sőt ezek vannak többségben. Az igazán jó hír az, hogy 2013-ban a világ országai 1,9 százalékkal fordítottak kevesebbet (de még így is összesen 1700 milliárd dollárt) hadseregük fenntartására, mint az előző évben.
A csökkenés azonban jórészt annak köszönhető, hogy az USA erőteljesen visszafogta katonai kiadásait. Washington 7,8 százalékkal, 640 milliárd dollárra mérsékelte ezeket a költségeit. Európában több ország szintén kevesebbet költött erre a célra. A 2008-as válság óta Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország, és sok kelet-európai állam több mint tíz százalékkal csökkentette a hadseregnek szánt pénzt.
Ha az Egyesült Államokat kihagyták volna a tavalyi kimutatásból, a kiadások globálisan 1,8 százalékkal nőttek volna. Afrika, Ázsia, Latin-Amerika, és a Közel-Kelet országainak nagy része ugyanis jó mélyen az államkincstárba nyúlt, s a korábbi évekhez viszonyítva (sokkal) többet folyósított nemzetvédelemre.
A legjobban Afrika teljesített e téren. A kontinensen belül pedig a kőolajban és földgázban rendkívül gazdag Algéria és Angola költött a legtöbbet a hadseregre. A listavezető Algéria mintegy tízmilliárd dollárral támogatta a katonaságot. Ennyi pénzt (egy évben) eddig még egyetlen afrikai ország sem szánt védelmi célokra.
Afrikában 2013-ban csaknem 8,3 százalékkal több jutott a fegyveres erőknek, mint 2012-ben. Ilyen erőteljes növekedésre egyik kontinensen sem volt példa. Ázsiában viszont Kína fordított legtöbbet honvédelemi kiadásokra, ami katonai kiadásainak jelentős növelésére sarkallta a vele komoly területi vitába keveredett rivális Japánt, továbbá a Fülöp-szigeteket, és Vietnamot is. A SIPRI már tavaly is felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban Ázsiában kezdődött jelentős mértékű fegyverkezési verseny. Ezen a földrészen 2013-ban összességében 3,6 százalékkal, 407 milliárd dollárra nőttek a katonai kiadások.
Kína tavaly 7,4 százalékkal emelte védelmi kiadásait, és összesen 135 milliárd dollárt költött haderejére. Idén várhatóan folytatódik az „osztogatás” a katonáknak. Peking 2014-ben jóval a 7,5 százalékosra tervezett éves gazdasági növekedés felett szándékozik növelni katonai kiadásait (csaknem 12,2 százalékkal), amelynek végösszege elérheti a 188 milliárd dollárt, de akár még meg is haladhatja azt. Mindez arra utal, hogy Kína idei védelmi költségvetése várhatóan nagyobb lesz, mint Franciaországé, Nagy-Britanniáé és Németországé együtt. A három vezető uniós tagország tavaly összesen 167,9 milliárd dollárt különített el a hadseregére. Közülük a franciák jártak az élen (61,2 milliárd dollárral), őket követték a britek (57,9 milliárd dollárral), a németek pedig a harmadik helyet foglalták el (48,8 milliárd dollárral).
Bár Kína védelmi költségvetése még messze elmarad az Egyesült Államokétól, a különbség e téren folyamatosan csökken a világ két meghatározó hatalma között. Kína a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát, az USA pedig 3,8 százalékát költötte tavaly katonai célokra. Az oroszok még ennél is többet: a GDP 4,1 százalékát, vagyis 87,8 milliárd dollárt. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő az elmúlt években a katonai költségvetés jelentős emelésébe kezdett. Így akarja bebizonyítani a világnak, hogy országa ismét fontos tényező a nemzetközi politikában.
Abszolút számokban Kína és Szaúd-Arábia mellett Oroszország növelte tavaly a legnagyobb mértékben a katonai költségvetését. A SIPRI szerint Moszkva mindenre hajlandó, csak teljesítse 2020-ra kitűzött tervét, s legalább hetven százalékban modernizálja haderejét. Erre a projektre az állami fegyverkezési terv értelmében a Kreml – 2011 és 2020 között – közel 600 milliárd dollárt szeretne költeni.
Latin-Amerikában tavaly szintén növekedtek a hadi jellegű kiadások, átlagban 2,2 százalékkal. A Közel-Kelet országainak jó része szintén többet költött fegyverkezésre, ami nem meglepő, hisz ez már évek óta így van arrafelé. Tavaly átlagban négy százalékos volt az emelkedés a régióban. Szaúd-Arábia különösen kitett magáért, hiszen 2013-ban 14 százalékkal, 97 milliárd dollárra emelte a katonáknak szánt költségvetési támogatást. Ezzel a világon a negyedik helyre lépett elő. A Közel- és Közép-Keletről alkotott kép azonban hiányos, mert az Arab Emírségekről, Iránról, Katarról és Szíriáról nincsenek adatok.
