Az Európai Unió az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 6,6 millió eurót hagyott jóvá a magyar történelemből is jól ismert középkori emlékmű, a galambóci vár felújítására. Az erről szóló szerződést a héten írta alá szerb részről Igor Mirović, a gazdasági minisztérium ügyvivő tárcavezetője, Branko Ružić, európai integrációs miniszter, dr. Martin Ledolter, az Ausztriai Fejlesztési Ügynökség igazgatója és Zoran Pajkić, Galambóc polgármestere. Az EU Duna Régió Stratégiája keretében megvalósuló nagyszabású projektum munkálatai már júniusban elkezdődhetnek.
A ZUHATAG KAPUJA
Jó hír lehet ez a legdélebbi magyar település, Székelykeve számára is, ahol a falusi turizmus az utóbbi időben lendületes fejlődésnek indult, és ahonnan mint szálláshelyről a turisták fölkereshetik a kulturális emlékekben és természeti szépségekben gazdag térség történelmi emlékhelyeit, melyek között sok a magyar vonatkozású is. Az egyik Székelykevéről induló történelmi túra a Kazánok és a Vaskapu felé vezet, a hajósok réme – a Zuhatag – pedig épp a galambóci várnál kezdődik. Magától értetődően a felújításra váró vár – a Duna e részének leginkább megőrzött romvára – is a túra egyik úti célja.
Lapunknak nyilatkozva ezt megerősítette Dani Ernő, az Ökorurális Vendégfogadó Házigazdák Egyesületének elnöke, akitől megtudtuk, hogy Európa minden részéről, de az anyaországból is nagyon sokan keresik fel a falut. Magyarországról évente mintegy 100 autóbusz érkezik turistákkal, ebből átlagosan tizenöt gyerekcsoport.
A dunai túra a következő nem mindennapi látnivalókkal kecsegtet: a Nagy- és Kis-Kazán-szoros, Galambóc, a középkori romvár, Viminacium, a római kori nagyváros, a Trajánusz-tábla, a Decebal-szikla, egy monumentális nagyságú sziklaarccal, amelyet egy újgazdag román faragtatott a Kis-Kazán-szoros előtt, Lepenski Vir, a fontos mezolitikus kori archeológiai lelőhely...
VÁR KÖZPONTI KILÁTÓVAL
– A projektum értéke 6,6 millió euró, ebből teljesen felújíthatják a várat, ugyanakkor átirányítják a közúti forgalmat is, amihez egy új alagút készül, emellett központi kilátó is épül majd – tájékoztatott Igor Mirović az IPA-pályázat aláírásakor.
Galambóc a legfejletlenebb szerbiai községek közé tartozik, ezért sokat segíthet rajta az idegenforgalom fellendülése.
A projektum az EU Duna Régió Stratégiája keretében valósul meg, a szerbiai kivitelezésére az EU 19,5 millió eurót szavatolt, Ausztria Fejlesztési Ügynöksége pedig további egymillió eurót. Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a folyam vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. A galambóci vár felújítása a DRS egyik legfontosabb szerbiai projektuma. A tervek szerint megújul a középkori vár még mindig álló tíz bástyája, a várfalak és a várudvarban levő palota is. Épül egy kerékpárút is.
A MAGYAR VONATKOZÁSOK
A szerb Golubac elnevezésnek – magyar megfelelője Galambóc – nem sok köze lehet a galambokhoz. A szerb elnevezés az itt álló római erőd, Columbaria nevét tükrözi. Az erődítést valószínűleg a szerbek emelték valamikor a 14. században, ezután váltakozva szerb és magyar kézen volt. A magyar irodalomban is nyomot hagyó történelmi esemény 1428-ban ment végbe. Itt harcolt a törökkel Rozgonyi Cecília, a vitéz magyar asszony.
Zsigmond király a végvárvonalrendszer kiépítésekor megegyezett Brankovics György szerb despotával több szerb vár, köztük Galambóc magyar kézbe való átadásáról Az erődítés szerb kapitánya azonban 12 000 arany fejében a magyarok helyett a törököt engedte be az erődítésbe. Ezzel Galambócnál a török először jutott ki a magyar határra. A király azonnal cselekedett. A túloldalon megépíttette Szent László várát, majd ostrom alá vette az erődítést.
Megérkezett azonban Murád szultán hatalmas fölmentő serege, akivel a csatától elálló Zsigmond király fegyverszünetet kötött. A Dunán átkelő magyar hadakra rárontott a török, a kutyaszorítóba került király életét Rozgonyi István, temesi ispán mentette meg, aki dereglyén sietve átkelt érte a túlsó partra. A mondavilág az eseményt úgy őrizte meg, hogy az ispán felesége, Rozgonyi Cecília mentette meg Zsigmondot. Ezt verselte meg Arany János Rozgonyiné című, remekbe szabott balladájában.
A magyar vonatkozásoknak ezzel azonban nincs vége, a Zuhatag ugyanis a galambóci várnál kezdődik, amely hosszú ideig a hajósok rémének számított. A folyamszűkület első szabályozása pedig a magyarok nevéhez kötődik. A 19. század harmincas éveiben gróf Széchenyi István vezetésével folytak a munkálatok, majd 1888-ban gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége alatt Baross Gábor kereskedelmi miniszter rendelte el az újabb nagyszabású folyamszabályozást. A maga korában mindkettő világraszóló teljesítménynek számított, mint a múlt században a románok és a jugoszlávok által felépült Vaskapu vízerőmű is.
