A minap rendezték meg Budapesten a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a MTA Kisebbségkutató Intézetének Iskola és képesség című konferenciáját. Ezen bemutatták a Kárpát-medencei magyarlakta régiók iskolaeredményességi méréseinek eredményeit is, illetve a nagy nemzetközi kutatások eredményeit is, amelyekben vizsgálhatók a határon túli magyar oktatás mutatói is. Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke is részt vett az összejövetelen. Mint mondta, a konferencián számos olyan kérdés merült fel, amely sürgős beavatkozást igényel, akár egy-egy régión belül is, hisz a kompetenciamérési eredmények azt mutatják, hogy például a felvidéki magyar oktatás a szlovák nyelvű oktatás szintje alatt teljesít évek óta, viszont a vajdasági magyar diákok eredményessége egy folyamatos enyhe emelkedést mutat.
BÜSZKÉK LEHETÜNK A VAJDASÁGI MAGYAR KISDIÁKOKRA
– Papp Z. Attila egyetemi tanár, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója azt a kutatást mutatta be, amelyet a kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és vajdasági negyedikes kisdiákok körében végeztek a magyar oktatás eredményességéről, annak függvényében, hogy az adott közeg szinte teljesen magyar, vagy a többségi és a magyar lakosság aránya körülbelül egyforma, illetve a többségi lakosság száma lényegesen nagyobb a magyarhoz képest. Ilyen szempontok szerint kerestek iskolákat az említett régiókban. A kutatás eredményéből az derült ki, hogy mind a tömbben, mind a szórványban minden mutató szerint a vajdasági iskolások teljesítettek a legjobban a négy régió közül. Ez egy anyanyelvi és matematikai kompetenciákat mérő tesztsorozat volt (szövegértés, írástudás, szókincshasználat, illetve matematikai műveletek használata). Háttérmutatókat is vizsgáltak, ezekből az derült ki, hogy Kárpát-medencei szinten a szülői háttérnek mintegy 15 százalékos a befolyása az eredményekre (szülők iskolázottsági foka, otthoni internet, könyvek, gyerek saját kuckója), Vajdaságban azonban a legkisebb ennek a tényezőnek a befolyása. Ez azt mutatja, hogy az a jó teljesítményt, amelyet felmutattak a gyerekek, elsősorban az iskolákban folyó oktatómunka eredményének tudható be, és kevésbé volt befolyásoló tényező a szülői háttér, szemben a többi régióval – hallottuk Joó Horti Líviától.
PISA-TESZTELÉS
A 2012-es PISA-tesztelésen a vajdasági magyar elsős középiskolás diákok a szerbiai átlagnál jobb eredményt értek el. Ám mint Joó Horti Lívia hangsúlyozta, nagyon fontos oktatáspolitikai beavatkozások szükségesek, mégpedig sürgősen, mert 2015-től a PISA- és más nemzetközi felmérések interneten, illetve számítógépes módon történnek.
– E felmérések mögött a világ legfejlettebb országainak gazdasági (OSCD) társulása áll, és képet kívánnak kapni arról, hova érdemes a tőkét befektetni, kihelyezni, hol van olyan iskolázottsági szinttel rendelkező lakosság, ahova érdemes a csúcságazatokat kiterjeszteni. Ez nyilván minden országnak érdeke. Ez, hogy internetes, illetve számítógépes módon történnek a tesztelések, és csak ott lesz papíralapú, ahol ez előbbit nem tudják biztosítani, azt jelenti majd, hogy hihetetlenül nagy szakadék alakulhat ki a különböző országok között. Rossz fényt vet egy országra, ha nem tudják a diákok a számítógépet használni azokra a feladatokra, amelyek a szövegértés, a matematikai készségek, természettudományos ismeretek méréséhez szükségesek. Egy gyors felmérést végeztem számos fiatal körében, hogy mely tantárgyakból használnak az informatikán kívül számítógépet az iskolában. Mint kiderült, egyikből sem, tehát a diákoknak semmiféle gyakorlati tapasztalatuk nincs az említett feladatok számítógépen történő megoldása terén – osztotta meg velünk a tapasztalatait az MNT közoktatási bizottságának elnöke.
Azt, hogy a szerbiai oktatásügyben is lépni kell, bizonyítja, hogy már 2012-ben is 44 országban a papíralapú tesztelésen kívül számítógépes formában is elvégezték a feladatok megoldását, és számos helyen a diákok a számítógépes feladatmegoldásban jelentősen rosszabbul teljesítettek, mint a papíralapú tesztekben.
– A szerbiai oktatásban is tenni kell az irányba, hogy a számítógép, a tablet, a laptop vagy akár az okostelefon is az oktatás eszközeinek része legyen, ne pedig ellenség, különben diákjaink olyan szinten lemaradnak, hogy aztán nehéz lesz kiheverni, behozni azt. A vajdasági magyar oktatás sincs felkészülve erre. Az is fontos lenne, hogy Vajdaság mint régió is elemezze saját diákjainak a 2012-es tesztelési eredményeit, mert számos beavatkozási lehetőség van, azokat pedig mielőbb meg kell tenni, hogy lépést tarthassunk a környező országok régióival – adott hangot a véleményének Joó Horti Lívia. Mint mondta, a tanítóknál kell kezdeni a felkészítést, hogy a most iskolába kerülő generációk már kezdetektől megszerezhessék a szükséges kompetenciákat. Az jó hír, hogy a vajdasági magyar oktatás számára a szegedi Neveléstudományi Intézet lehetővé teszi, hogy rákapcsolódjanak arra a tesztcsomagra, amely kompetenciafejlesztő és -mérő alapbázist tartalmaz számos készségfejlesztés területén. Ezek számítógépen történő mérések, fejlesztések játékos feladatai.
– A számítógép világa közel áll a gyerekekhez, és a pedagógusok egy részének is le kell küzdenie a számítógéptől való idegenkedést, mert ki kell egyenlíteni a tanulók számítógépen és nem számítógépen történő készségfejlesztését.
