Keresztény testvérek!
Valószínűleg minden ember életében van olyan tapasztalat, amit nem tud megmagyarázni. Egyesek a sors számlájára írják ezt, mások a szerencsének, vagy Isten segítségének tudják be. Miért nem lehet a hit tapasztalatát könnyen elfogadni? Feltehetőleg azért, mert az életet meg kellene változtatni a hit tapasztalatának hatására.
A sötétség tapasztalata is sokrétű. Ami nem látható, amit eltakarnak és érthetetlennek akarnak feltüntetni, az az okkultizmus mágiája. A tudatlanság és hazugság sötétsége a legrosszabb. Akik a sötétben tapogatóznak, nem tudják felismerni a valóságot. A kétség, a kétségbeesés, az ellenséges érzések és gyűlölet az embereket a gyötrődés vermébe vetik. Az ember azt gondolhatja, hogy nincs ebből kiút. Elnyomja és lélegzetét is elveszi. Ez az igazi sötétség. Ez a gonoszság mélysége. Jézus azonban azért jött, hogy megvilágosítsa az embert szavai és feltámadása által. Jézus képes minden sötétséget elűzni az emberekből. Léteznek pillantok, amikor az ember elméje elsötétül, és nem lát rendesen. Ezek azok a pillanatok, amikor mások elrontják a kedvünket, amikor elszomorítanak minket és felmérgesítenek a viselkedésükkel. Mi magunk is képesek vagyunk erre a másik ember életében. Képesek vagyunk elszomorítani őket. Szomorúak voltak azok, akik Jézust szerették. Már kora reggel felkeresték a sírját. A tanácstalanság sötétségéből jöttek. Azért jöttek, hogy megtalálják a világosságot és az új utat.
Nehéz mindannyiunk számára elfogadni a másik ember halálát. Nehezen hisszük, hogy ők már nincsenek köztünk, hogy többet nem látjuk a földi életben, nem élvezhetjük közösségüket. A mi felebarátaink voltak, de eltávoztak tőlünk. Ezt a fájó tapasztalatot mindannyian átéljük mindennapjainkban. Én kinyitom sírjaitokat és kivezetlek titeket sírjaitokból, írja a Szentírás. Az ószövetségi próféta ezekkel a szavakkal hirdette meg Jézus Krisztus eljövetelét. Nekünk is szükségünk van a feltámadásra.
Léteznek emberek, akik érzéketlenek a felebarátjaik szüksége és problémái iránt. Rájuk mondjuk, hogy hidegszívűek, kőből van a szívük. Az evangéliumban olvassuk, hogy Jézus oldalát felnyitotta a katona lándzsája, miközben a kereszten függött. Jézus kezükbe adta magát, megnyitotta szívét előttünk. Földi élete során mindig nyitott volt és minden ember számára volt ideje. Segített az embereken, megbocsátotta a bűnöket, meggyógyította a betegeket, felemelte az elesetteket. Feltámadása által minden ember ember szíve kapujából elmozdította a követ.
Legyünk őszinték életünk felé, és tiszteljük tapasztalatainkat. A hagyományon túl, az igazság, az élet és a megváltás iránti éhség végül is a hit utáni éhség, amit minden ember szíve mélyén hordoz.
Húsvétkor az örökkévalóság magjait vetették el, a növekedés és érlelés magjai vannak a szívükben. A hit felismeri Isten tervét az emberrel. A hit az emberi értelem számára sokkal inkább az elfogadás lehetőségét adja meg, mint valamilyen akadályt és megkötést. Az emberi értelem már nagyon sokszor eljutott végső képességei határához. A hit teszi lehetővé, hogy túllépjünk értelmünk korlátain. A hit megtapasztalása életünk gazdagodását szolgálja. A hit tesz képessé minket, hogy kilépjünk létünk sötétségéből a Feltámadt világosságára, aki hív, vonz és átjárja a szívünket.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott húsvétot, és a Feltámadt Krisztus bőséges áldását!
