A parlamenti tisztségviselői posztok elosztásáról sikerült megállapodniuk a pártok képviselőinek az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tanácskozásukon, az új bizottsági struktúráról viszont még nem született döntés. A Fidesz 14 testület felállítását javasolta, az ellenzéki frakciók azonban vitatták a kormánypárt előterjesztését. Az MSZP, a Jobbik és az LMP is szeretné, ha a jövőben is lenne önálló foglalkoztatási bizottság.
A mintegy háromórás zárt megbeszélésen – amelyen a házvezetés részéről jelen volt mások mellett Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, helyettesei, a Köztársasági Elnöki Hivataltól pedig Haszonicsné Ádám Mária főigazgató – azok a pártok képviseltették magukat, amelyek önálló frakciót alakítanak majd az új Országgyűlésben, így a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP.
A fideszes Rogán Antal – aki az elmúlt ciklus második felében a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt – az egyeztetés után arról tájékoztatott, hogy a Ház alakuló ülésének napirendje mellett a parlamenti „tiszti karról” is sikerült dönteni.
Ennek értelmében ahogyan az előzőben, úgy az új parlamenti ciklusban is várhatóan öt alelnöke és tíz jegyzője lesz az Országgyűlésnek. Előbbiek közül kettőt jelöl majd a Fidesz, egyet-egyet pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik. A jegyzői helyekre három képviselőt delegál a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet pedig az LMP.
A 199 tagú Országgyűléshez a Fidesz – az eddigi 20 helyett – 14 parlamenti bizottságot javasol: törvényalkotásit, mentelmit, igazságügyit, költségvetésit, külügyit, európai ügyit, honvédelmi és rendészetit, nemzetbiztonságit, nemzeti összetartozás bizottságát, gazdaságit, mezőgazdaságit, kulturálist, népjólétit, valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testületet.
Rogán Antal ugyanakkor többször is hangsúlyozta, az, hogy egy területnek nem lesz saját bizottsága, nem jelenti azt, hogy azzal a kérdéssel ne foglalkozna a parlament. Példaként említette az önkormányzati és az ifjúsági ügyeket – amelyeknek a tervek szerint nem lesz önálló testületük –, jelezve, hogy szerinte azoknak akár három-négy bizottság portfóliójába is tartozniuk kell.
Azt is mondta, hogy nyitottak az általuk előterjesztett bizottsági szerkezet módosítására. Hozzátette továbbá, hogy a bizottsági helyek elosztásánál nem ragaszkodnak a kétharmad-egyharmad kormánypárt-ellenzék arányhoz. Javaslatuk szerint az elnöki posztokból ötöt tölthetne be ellenzéki politikus.
A tegnapi egyeztetésről összegzésképpen úgy fogalmazott: „ilyen sokat egy tárgyaláson még soha nem sikerült haladni”, hiszen a Ház alakuló ülésének napirendje mellett a parlamenti „tiszti karról” is sikerült dönteni.
Rogán Antal bejelentette azt is, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja május 5-én alakul meg, és minden országgyűlési tisztség betöltéséről ezen a tanácskozáson döntenek majd.
Az ellenzéki vezetők mindegyike vitatta a Fidesz bizottsági struktúrára tett javaslatát.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, a megbeszélésen jelentős véleménykülönbség volt a bizottsági struktúra kialakításáról és arról, hogy milyen szakpolitikai területekkel kell foglalkoznia a testületeknek.
Közölte: pártja az egyik „legégetőbb hiányosságnak tartja”, hogy a foglalkoztatáspolitika nem jelenik meg önálló bizottságban, miközben Magyarország egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség.
Fontos lenne, ha a bizottságok az önkormányzati ügyekkel, a fejlesztéspolitikával, a közlekedéspolitikával, az ifjúságpolitikával, az idősüggyel és az energetikával is foglalkoznának – tette hozzá a szocialista pártvezető, megjegyezve, hogy ez nem minden esetben jelentené önálló bizottság létrehozását.
Példaként említette, hogy a gazdasági bizottság feladatai közé tartozhatna a közlekedés és az energetika, valamint össze lehetne vonni az európai uniós, a külügyi és a fejlesztéspolitikai bizottságot, így csak eggyel nőne a bizottságok száma.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke elfogadhatatlannak minősítette a kormánypártok által felkínált országgyűlési bizottsági struktúrát.
Kifogásolta, hogy a javasolt szerkezetben még a területek megnevezésében sem jelentek meg érdemben az önkormányzatok, a foglalkoztatáspolitika, az ifjúság, illetve az energetika. A foglalkoztatáspolitikára kitérve megjegyezte: a három, ideológiájában egymástól nagyon távol álló ellenzéki frakció egyöntetűen azt az álláspontot képviselte, hogy legyen külön ezzel foglalkozó bizottság.
A Jobbik az ellenzéknek felkínált bizottsági elnöki tisztségek közül a nemzetbiztonsági bizottságéhoz ragaszkodni fog – rögzítette a pártelnök.
Az LMP hiányolta a kormánypártok által javasolt bizottsági struktúrából az energiapolitika szerepeltetését. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható fejlődés bizottságában lehetne kötelező jelleggel megvitatni az energiapolitikai kérdéseket.
Az ellenzéki párt kifogásolta azt is, hogy a foglalkoztatási terület a gazdasági, az oktatás pedig a kulturális bizottság feladatkörébe kerülne.
Az Országgyűlés megalakulását előkészítő megbeszélések csütörtök reggel folytatódnak.
