Az obrenovaci önkormányzat hétfőn ismét megnyitotta ajtajait, és várja a polgárok kárbejelentését. Az önkormányzat tíz terepi kárfelbecslő bizottságot alapított meg. Miroslav Čučković polgármester szerint legalább 30 ezer polgár fog árvízkárt bejelenteni. A polgármester türelemre kéri az érintetteket. A polgároknak először fényképet kell készíteniük elöntött ingatlanukról, majd ezután megkezdhetik kihordani a lakásokból, illetve a házakból a szabadba az elázott bútort. A terepi kárfelbecslők minden árvízkárosult polgárt felkeresnek, nyilatkozta Čučković.
– A kárfelbecslő bizottságok minden lehetséges vagyontárgyon keletkezett kárt nyilvántartásba vesznek, legyen szó lakásról, házról, bejegyzett vagy bejegyzetlen gazdaságról, mezőgazdasági gépekről, háziállatokról, termőföldekről, üzlethelyiségekről, gyárakról, gépjárművekről, hétvégi házakról. Fontos, hogy a károsult polgárok addig ne kezdjék meg ingatlanuk takarítását, amíg azt le nem fényképezték. A kárfelbecslő bizottságok a következő néhány hétben biztosan mindenkihez eljutnak – tájékoztatott Čučković.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a zabrežjai vízgyár elkezdett üzemelni. A szakemberek arra számítottak, hogy hétfőn már ipari víz folyik majd az obrenovaciak vízcsapjaiból. Čučković nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy az emberek mikor térhetnek vissza otthonaikba.
A Naše novine értesülései szerint Aleksandar Vučić miniszterelnök vizsgálat indítását kezdeményezi majd. Ennek során azt kellene kideríteni, hogy az illetékesek reagálhattak-e volna jobban és hamarabb az árvízre. A belgrádi lap értesülései szerint a vizsgálat középpontjában Obrenovac áll majd. Vučić állítólag választ kíván kapni arra, hogy van-e bármi alapja a Čučković számlájára elhangzó vádaknak. Emlékeztetőül, az árvízkatasztrófát követően egyes obrenovaci lakosok azt állították, hogy már napokkal a tragédia előtt figyelmeztették a polgármestert, hogy baj lesz, a Kolubara folyó vízszintje vészesen növekszik, ezért tegye meg a szükséges lépéseket. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet egyik munkatársa is nyilatkozott a sajtónak, és azt mondta: napokkal az árvizet okozó esőzést megelőzően figyelmeztették azokat az önkormányzatokat, amelyek esetében magas volt a rizikófaktor.
A Naše novine magát megnevezni nem óhajtó informátorra hivatkozva azt állítja, hogy ez a majdani jelentés is a Szerbiai Képviselőház elé kerül, ha pedig bebizonyosodik, hogy Obrenovacban vagy bárhol máshol az árvíz sújtotta területeken egyesek mulasztást követtek el, akkor az ügyet az illetékes hatóságok elé továbbítják.
|
Szárítják a „Kolubara-tavat” A Szerbiai Villanygazdaság munkatársai hétvégén megkezdték a kolubarai szénbánya Veliki Crljani felszíni bányamezejéről pumpálni a vizet. Két nap alatt három centiméterrel csökkent a bányamezőn kialakult tó szintje. Hat vízpumpával távolítják el a vizet. A kolubarai szénbányában két felszíni bányamező került víz alá. A bányában 4,5 ezer tonna lignit áll készen arra, hogy az obrenováci Nikola Tesla Hőerőműbe szállítsák. |
A Demokrata Párt és az Új Párt is az árvízkatasztrófa témájának megvitatását követeli. A DP már meg is fogalmazta írásos kérelmét, amelyben egy parlamenti ülés összehívását kéri Maja Gojković házelnöktől. Mint azt Dragan Đilas, a DP elnöke kifejtette: nem kívánja előre azt állítani, hogy mulasztások történtek, úgy véli azonban, hogy ezt a témát körbe kellene járni. A parlamenti ülésre minden illetékes szolgálat vezetőjét meg kellene hívni, véli Đilas. Ugyanezt követeli a Žoran Živković vezette ÚP. A kormány bármikor a képviselők elé állhat, és őszintén elmondhatja, hogy pontosan hányan veszítették életüket Obrenovácban, és miért nem védték meg kellően a települést, emelte ki Živković. Šabacot, Mitrovicát és Belgrádot megvédték az árvíztől, ugyanezt Obrenováccal is megtehették volna, véli Živković.
|
Vajdasági helyzetkép A múlt héten megelőző jelleggel kitelepített šidi Višnjićevóba és Morovićba hétfőtől már a munkaképes nők is visszatérhettek, hogy részt vegyenek a települések, illetve házak takarításában. A kitelepített lakosság fokozatosan térhet vissza a szóban forgó településekre, ahol négy, Montenegróból érkezett tartálygépkocsi ivóvizet biztosított a Tartományi Válságstáb. Jamenában hétfőn a mitrovicai Közegészségügyi Intézet két, valamint az Állategészségügyi Intézet négy csapata járta a terepet. A Vöröskereszt adatai szerint a mitrovica, a rumai és a šidi kollektív befogadóközpontokban jelenleg 383 kitelepített polgár van elszállásolva. A Vöröskereszt most azt próbálja kideríteni, hogy a tartományban kitelepített polgárok közül hányan leltek elszállásolást hozzátartozóiknál. A mitrovicai kórházba várhatóan holnap térhetnek vissza a betegek. |
A Telegraf internetes portál is foglalkozott a kérdéssel, hogy vajon el lehetett-e volna kerülni az árvízkatasztrófát, vagy legalább annak ezt a drasztikus formáját. A Telegraf értesülései szerint a Világbank 2010-ben 75 millió dollár értékben hagyott jóvá kedvező feltételek mellett beruházási hitelt az árvízvédelemre és a mezőgazdaságra. Szerbia ebből csupán 7 millió dollárt hívott le, a többit azonban nem, mivel nem írták ki a megfelelő versenypályázatokat. Simon Grey, a Világbank szerbiai képviseletének akkori vezetője már 2010-ben sürgette a szerb kormányt, hogy a megfelelő projektumok kidolgozása és a versenypályázatok kiírása nélkül Szerbia nem kaphatja meg a jóváhagyott hitelt. A Telegraf egy neve elhallgatását kérő, kormányközeli informátora elmondta, hogy az árvízvédelmi rendszert éppen azokon a területeken kellett volna kiépíteni ebből a pénzből, amelyeket most elöntött a víz. Mindezt Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági miniszter is megerősítette: „Igen, ezeket az eszközöket a Világbank valóban jóváhagyta Szerbia számára, az ország azonban adminisztratív gondok miatt nem hívta le a pénzt.”
