Aleksandar Vučić kormányfő azt mondta a Clint Williamsonnal, a koszovói szervkereskedelem felgöngyölítésével megbízott nemzetközi nyomozócsoport főügyészével folytatott keddi belgrádi találkozó után, hogy a Williamson által készített jelentés különös fontosságú Szerbia számára. Aláhúzta, hogy a jelentés megerősíti az Európai Uniónak és a nemzetközi közösség intézményeinek a tárgyilagosságát is a Koszovóban és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kutatásában. Vučić köszönetet mondott az ügyésznek a kitartó és odaadó munkájáért, s hangsúlyozta, Szerbia kezdettől fogva tisztességes és objektív viszonyulást várt el a nyomozócsoporttól a szervkereskedelem részleteinek feltárása terén, s Williamson munkájával teljes tanúbizonyságot tett az efféle hozzáállásról, igazolva nemzetközi hírnevét az emberi jogokért folytatott harc terén. Williamson köszönetet mondott a szerbiai igazságügyi szerveknek a nyomozás folyamatában nyújtott hatékony együttműködésért.
Clint Williamson és Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
A nemzetközi nyomozócsoport képviselője Vladimir Vukčević háborús bűnökért felelős államügyésszel is találkozott. Vukčević a beszélgetést követően azt mondta az újságíróknak, hogy a koszovói szervkereskedelemmel kapcsolatos nyomozás véget ért, s most elérkezett a döntések ideje, történetesen azzal kapcsolatban kellene Williamson csapatának állást foglalnia, hogy vádat emel-e bizonyos személyek ellen, vagy eláll ettől a szándékától. Williamson rövidesen közzé teszi a jelentést – ennyi hangzott el a találkozó után, pontos dátumot nem közöltek.
A B92 úgy értesült, hogy keddre várható a dokumentum nyilvánosság elé tárása. Vukčević szerint azok a bizonyítékok, amelyekkel Szerbia rendelkezik, alátámasztják a háborús bűnök tényét, s meggyőződésének adott hangot, hogy a következő napokban megismerhetjük a nemzetközi nyomozás eredményeit is.
– Az általunk begyűjtött bizonyítékok alapján elmondható, hogy valóban történtek háborús bűnök, az elkövetők megnevezéséig azonban nekünk nem sikerült eljutnunk. Megállapítottuk a háborús bűncselekmények létezését, nem jutottunk azonban el addig, hogy magának a szervkereskedelemnek a lezajlását is bizonyítani tudjuk. A nemzetközi csoport befejezte a nyomozást, most rajtuk múlik, hogy lesz-e vádemelés az ügyben, vagy sem – nyilatkozta Vukčević.
ALBÁNIA NEM SEGÍTETTE A SZERB NYOMOZÁST
A szerb ügyészség kapcsolatba kívánt lépni az albán állami szervekkel is, hogy hozzáférhessen a szervkereskedelem lebonyolításának és az áldozatok eltemetésének feltételezett helyszíneihez, az albán fél azonban nem tette lehetővé a terepmunkát. Mintegy négyszáz tanút hallgattak meg Szerbiában, s olyan információkhoz jutottak, amelyek szerint a koszovói háború során 1999-ben háromszáz nem albán nemzetiségű személynek veszett nyoma. Újságírói kérdésre válaszolva Vladimir Vukčević hangsúlyozta, hogy nem ismeri a nemzetközi jelentés tartalmát, s nem kíván megnevezni egyetlen esetleges vádlottat sem. A kormányfőhöz hasonlóan maga is elismeréssel szólt Williamson elmúlt három évben folytatott munkájáról, s emlékeztetett, hogy az üggyel Carla Del Ponte könyvének megjelenését követően kezdtek foglalkozni, melyben az egykori hágai főügyész részleteket közölt a szervkereskedelemről. Később Dick Martynak, az Európa Tanács szervkereskedelemmel megbízott jelentéstevőjének a beszámolójában is fontos adatok láttak napvilágot az üggyel kapcsolatban.
LAPÉRTESÜLÉSEK SZERINT NINCS ELÉG BIZONYÍTÉK
Az amerikai ügyész hétfőn Pristinában tartózkodott, ahol többek között Atifete Jahjaga koszovói elnökkel tárgyalt. A sajtó találgatásai szerint az a tény, hogy nem találkozott Hashim Thaçi leköszönő kormányfővel, árulkodhat a nyomozás egyes eredményeiről. Tudni lehet, hogy az ügyész márciusban faggatta a kormányfőt a szervkereskedelemmel kapcsolatban.
A Koha Ditore pristinai napilap információi szerint Williamson talált bizonyítékokat a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) által elkövetett háborús bűnökről, nem sikerült azonban megfelelő bizonyítékokhoz jutnia a szervkereskedelemmel kapcsolatban. A lap információi szerint a hadsereg legalább tíz tagja ellen emelnek majd vádat, a szervezett bűnözéssel és szervkereskedelemmel foglalkozó nyomozás azonban nem hozta meg a várt eredményeket. A Koha Ditore azt is tudni véli, hogy az alakulat tagjait egyéni felelősség alapján állítják majd a bíróság elé, mert a parancsnoki felelősség bizonyításához sem sikerült elegendő adatot begyűjteni. Ez egyben azt jelentené, hogy Thaçinak nem kellene tartania az esetleges eljárástól. A Szerbiai Rádió és Televízió koszovói hírforrásokra hivatkozva pedig olyan információk birtokába jutott, melyek szerint a felszabadítási hadsereg két magas rangú tisztjét is az igazságszolgáltatás elé állítják, a többi között a Zočište és Orahovac környékén eltűnt szerbek esete miatt is. Egyes pristinai lapok arról cikkeztek , hogy a NATO-légitámadásokat követő időszakban elkövetett háborús bűnökről szereztek legtöbb bizonyítékot a nemzetközi nyomozócsoport tagjai, s hogy emiatt tíz–húsz személy ellen emelnek majd vádat. A Tribuna pristinai lap is úgy tudja, hogy a szervkereskedelem tényét nem tudták bizonyítani.
