Az idén jubileumát ünneplő erdélyi szabadegyetemre és fesztiválra ezúttal is tömegesen érkeztek a Kárpát-medence minden pontjáról, hogy részt vegyenek a napközbeni előadásokon, illetve az azokat követő esti koncerteken. A rendezvényről el lehet mondani, hogy nem csupán Tusnádfürdő festői szépsége az, ami évről évre fiatalok és idősek ezreit vonzza a helyszínre, hanem a gazdag programkínálat is, amelyek sorozata szinte egész nap tart. Így nem csupán a látogatók sokasága az, amely egyedivé teszi a rendezvényt, hanem a rengeteg előadóé is, akik jelenlétükkel és beszámolóikkal mind színesítik a programokat.
A tegnapi napon 23 helyszínen nagyjából 60 előadást, kerekasztal-beszélgetést, közönségtalálkozót, filmvetítést és színházi előadást láthatott a közönség, amelyek közül igazán nehéz volt válogatni. Az ötvenoldalas programfüzetből jobbnál jobb programok közül lehet folyamatosan szemezgetni, amelyek mindegyikére eljutni lehetetlen vállalkozás, sőt ember legyen a talpán, aki ki tudja választani a számára leginkább érdekes előadást a bőség zavarából. Ezzel természetesen mi sem voltunk másképp, így komoly szervezkedés előzte meg a napot, amíg végül dönteni tudtunk.
A Lőrincz Csaba sátorban Magyarország jobban teljesít!? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a magyar kormány eddigi és jelenlegi tevékenységeiről, amely során Stumpf András, újságíró beszélgetett Seszták Miklós miniszterrel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból, valamint Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetőjével és Rogán Antallal, a Fidesz frakcióvezetőjével. Ez alatt az idő alatt a Puskás Ferenc sátorban a Z-generációhoz igazodó új pedagógiai módszerekről és a megváltozott tanári szerepekről esett szó.
Emellett a Nemzetpolitikai Kutatóintézet programjai között szerepelt a Bethlen Gábor sátorban megtartott szakmai tanácskozás, amelyen a nyelvi jogok kiterjesztéséről beszélgetett Ferenc Viktória, a kutatóintézet munkatársa Gyeney Laurával a Kisebbségi Jogvédő Intézetből.
Ezt követően Bíró Albert, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke folytatott beszélgetést Kontrát Károllyal, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárával, Sikó Annával, az ausztráliai Canberra nagykövetével, Wetzel Tamás miniszteri biztossal, illetve Lukács Bencével, Csíkszereda konzuljával. A beszélgetés témája: Mit kezdhetünk külhoni magyar állampolgárként az igazolványunkkal? A tanácskozás során megtudhattuk, hogy mióta elindult az egyszerűsített honosítási eljárás, csaknem 650 000 kérelem került átadásra, amelyeknek 14%-a érkezett Vajdaságból. Emellett a jelen levők elbeszéléseiből az is kiderült, hogy a magyar útlevéllel és személyi igazolvánnyal járó kedvezmények mellett, mint például a választásokra való feljogosítás, az egyszerűbb utazás, illetve a könnyebb uniós munkavállalás, a kérvényezők jelentős részét inkább az összetartozás lelki igénye motiválta a dokumentumok beszerzésére. Így nem csoda, hogy a világ számos pontjáról érkezett már hozzájuk kérelem, ezáltal pedig emberek ezreinek okoztak megnyugvást az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően. Emellett Canberra nagykövetétől azt az érdekes információt is megtudtuk, hogy az Ausztráliába elszármazott magyarok többségét vajdaságiak teszik ki.
A nap további részében még számos előadást folyt a legkülönfélébb témakörökről, azt követően pedig megkezdődtek az esti koncertek, a fesztiválozókat pedig az Edda, valamint a Quimby zenekarok szórakoztatták.
|
Németh Zsolt: Nem lehet erős Közép-Európa erős magyar–román viszony nélkül Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint nem lehet erős Közép-Európa erős magyar–román viszony nélkül. Németh Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai tusnádfürdői hivatalos megnyitóján örvendetesnek mondta, hogy gazdasági vegyes bizottsági ülés volt az előző héten, de fontosnak tartotta, hogy az értékközösség területén is előrelépés történjen, bizalmi viszonyt teremtsenek Romániával, s az építkezésbe bevonják a kisebbségek legitim képviseletét is. A bizottsági elnök fontosnak nevezte, hogy a legfelsőbb szintű párbeszédet újraindítsák Magyarország és Románia között. Németh Zsolt szerint Közép-Európával kapcsolatban az elmúlt 25 évet „oldódó bizalmatlanság és egyre erősödő érdekközösség” jellemezte. Kiemelte: gyarapodó Közép-Európát szeretnének, amely biztonságos és a nyugati szövetségi rendszerhez szervesen illeszkedik. Demokratikus Közép-Európát szeretnének, ahol az emberi és kisebbségi jogokat egyaránt maximálisan tiszteletben tartják. Németh Zsolt kitért Szerbia (uniós) integrációjának továbbvitelére az elmúlt években elindított úton. Fontosnak tartotta, hogy a tusványosi rendezvényen is elítéljék a maláj utasszállító gép kelet-ukrajnai (feltételezett) lelövését, szavai szerint „ezt a gyalázatos terrorcselekményt”, és részvétet nyilvánítsanak. Ki kell nyilvánítani, hogy Ukrajna esetében sokkal határozottabb és eredményesebb válságkezelésre van szükség – jelentette ki a bizottsági elnök. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: sok szempontból szimbolikus jelentőségű az idei esztendő és rendezvény. Értékelése szerint a rendezvénysorozatnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában kiemelt jelentősége van. Mint mondta, az elkövetkező napokban lehetőség nyílik a számvetésre és arra, hogy azokat a célokat megfogalmazzák, amelyek a következő negyedszázadra vonatkoznak. Hozzátette: 2010 óta számtalan olyan dolog valósult meg, amely korábban elképzelhetetlen volt, és a munkát folytatni kell. Szeretnék, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról vitatkozhatnának, és jó lenne, ha a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnák sorolni – jegyezte meg. Ha a magyarságról, mint erős, gyarapodó nemzetről beszélhetnének, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, s békében és biztonságban él. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: alapvetően nem az aktuálpolitika határozza meg „a tusványosi köztársaság” jövőképét, hanem egy olyan jövőbe vetett hit, hogy a Kárpát-medencében a magyarság képes jövőt „kigondolni és teremteni” magának. (MTI) |
