Egyre több fegyver érkezik Oroszországból Kelet-Ukrajnába, és a szállítmányok a malajziai utasszállító repülőgép múlt csütörtöki lelövése óta is folytatódtak – jelentette egy NATO-tisztviselőre hivatkozva a Reuters.
„Az elmúlt hetekben növekedést észleltünk az Oroszországból Ukrajnába szállított fegyverek mennyiségében. Az MH17-es járatának lelövése óta továbbra is bizonyítékokat látunk arra vonatkozóan, hogy Oroszországból fegyvereket mozgatnak Ukrajnába, ami aggodalomra ad okot” – nyilatkozta a neve elhalgatását kérő NATO-tisztviselő.
Az ukrán és az amerikai vezetés hosszú ideje vádolja azzal Moszkvát, hogy az fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőket. Korábban az Európai Unió is felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok felfegyverzésével, ellenkező esetben Brüsszel súlyosbítani fogja az Oroszországra kirótt szankcióit. Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, hogy a múlt csütörtökön az oroszbarát felkelők lőtték le a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Kelet-Ukrajna felett, mégpedig egy Buk (NATO kódja: SA–11) típusú föld-levegő rakétával. Washington azt is hozzátette, hogy a szakadárok felfegyverzésével Moszkva teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez, bár Oroszország közvetlen felelősségét nem állapította meg. Egyes vádak szerint a Buk légvédelmi rendszert is Oroszországtól kapták, majd vissza is szállították oda.
MIZSEI KÁLMÁN LETT AZ UKRAJNAI EU-MISSZIÓ VEZETŐJE
A magyar Mizsei Kálmánt nevezte ki csütörtökön Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője annak az új uniós missziónak a vezetőjévé, amely az ukrán nem katonai jellegű biztonsági szervek – így a rendőrség, illetve a nemzeti gárda – reformját hivatott elősegíteni. A missziót – az ukrán hatóságok kérésére – kedden hozták létre az uniós külügyminiszterek ülésén.
Az egyelőre két évre tervezett missziónak november 30-ára kell elérnie a kezdeti műveleti szintet. Az addig terjedő időszakra 2,68 millió eurós költségkeretet biztosítottak.
Mizsei Kálmán korábban (2007 és 2011 között) az EU megbízottjaként Moldovával, azon belül a Dnyeszteren túli térséggel kapcsolatos válsággal foglalkozott.
KILÉPETT A KORMÁNYKOALÍCIÓBÓL AZ UDAR ÉS A SVOBODA
Kilépett az ukrán kormánykoalícióból csütörtökön a Vitalij Klicsko vezette (UDAR) Ütés, valamint a nacionalista Szabadság párt (Svoboda). A két párt ezt azért tette, hogy így tegyék lehetővé az államfőnek a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását. A harmadik kormánypárt, a Haza egyelőre azon az állásponton van, hogy a parlamentnek kellene magát feloszlatnia, noha vannak olyan tagjai, akik szintén a frakció kilépését szorgalmazzák.
Az Ütés részéről Vitalij Kovalcsuk frakcióvezető jelentette be a párt frakciójának kilépését a kormánykoalícióból, a Szabadság párt részérő pedig Oleh Tyahnibok pártelnök. Utóbbi hangsúlyozta, hogy nem működhet tovább egy olyan parlament, amely „államellenes bűnözőket és Moszkvával együttműködő ügynököket fedez, és amely nem függeszti fel a mentelmi jogát a Kremlnek dolgozó összes képviselőnek”. Tyahnibok szerint a rendkívüli parlamenti választásokat mihamarabb meg kell rendezni, de csak azután, ha „helyreállt a béke Ukrajnában” – tette hozzá.
LEMONDOTT A KORMÁNYFŐ IS
Lemondott hivataláról Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Lépésére annak nyomán került sor, hogy a törvényhozásban meghiúsult az energiaügyi törvény és a hadsereg finanszírozásának növelését célzó költségvetési jogszabály keresztülvitele. Olekszandr Turcsinov házelnök felszólította a képviselőket, hogy kezdjenek konzultációkat egy ügyvezető miniszterelnök kinevezéséről.
