2024. május 4., szombat

Orbán: A munkaalapú állam korszaka következik

A baloldali ellenzéki pártok bírálták a magyar kormányfő tusnádfürdői beszédét

A kormányfő szerint az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Orbán Viktor erről szombaton Tusnádfürdőn beszélt, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. A miniszterelnök e kijelentése váltotta ki a baloldali ellenzéki pártok bírálatát, a Jobbik pedig azt kifogásolta, hogy a magyarság ügye hiányzott a beszédből.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszél a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (Fotó: MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszél a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (Fotó: MTI)

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az „adósrabszolgaságtól”. A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.

A kormányfő egyúttal azon állásfoglalásának is hangot adott, miszerint a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell. A kormányfő beszédében bírálta azokat „a fizetett politikai aktivistákat”, akik civileknek tüntetve fel magukat külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

A Jobbik szerint a magyarság ügyéről kellett volna szólnia Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédének. Novák Előd, a párt alelnöke azt mondta: a munkaalapú állammal egyetértenek, viszont attól tartanak, hogy Orbán Viktor ezalatt mást ért. Hozzátette: olyan rendszerre van szükség, ami sikerre tudja vinni Magyarországot, ez pedig nem a liberalizmus, annak az ideje szerintük is lejárt.

Az MSZP elnöke szerint az az állam, amely nem a szabadság köré szerveződik, előbb vagy utóbb kilép a demokrácia kereteiből. Tóbiás József a kormányfő beszédére reagálva közölte: szélesebb, erősebb, külső és belső kontrollokkal működő demokráciára van szükség. Az ellenzéki pártelnök úgy értékelte, hogy a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből.

Az LMP szerint nem Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelésével van vitatkoznivalójuk, hanem a következtetésekkel. Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke rámutatott: fő vitájuk abban van, hogy az LMP szerint a liberális demokráciának nem a közmunkaalapú társadalom vagy a „rabszolgatartás” az alternatívája, hanem a részvételi demokrácia. Az ellenzéki politikus a szembenézést is hiányolta a kormányfő előadásából.

Az Együtt–PM szerint megdöbbentő beszédet mondott a miniszterelnök, aki „Putyint majmolja”. A szövetség álláspontja szerint „Orbán Viktor miniszterelnök mai beszédével azonban nem a liberális demokráciának áldozott le, hanem magának a demokráciának”. Véleményük szerint az állam már nem minden magyar állama, nem mindenkit képvisel, csak a kedvezményezettek szűk körét.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben „egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa. Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja úgy fogalmazott: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott, és/vagy hazaáruló”.

A Liberálisok szerint a kormányfő beszédében új államrendet hirdetett, megtámadta mindazt, ami a demokrácia alapja. Az ellenzéki párt értékelése szerint Orbán Viktor hivatalosan is bejelentette, hogy „vége hazánkban a demokráciának”, azt a munkaalapú állam váltja fel.