2024. május 5., vasárnap

A kisközösségek megmaradása

Falunap volt Kishomokon

A közigazgatásilag Martonoshoz tartozó kishomokiak második alkalommal tartottak külön falunapot szombaton. Az alig 130 főt számláló település összetartó erejét bizonyítja a nemrégiben elkészült röplabdapálya, amelyhez a Divac Alaptól kaptak támogatást eszközök beszerzésére, de a munkát a helybeli fiatalok végezték el önkéntesen.

A pálya a nyár beköszönte óta állandó helyszíne nemcsak a helybeli, hanem a szomszédos kispiaci ifjúságnak is. Ugyanezt az összetartó erőt bizonyítja, hogy igény mutatkozott a kishomoki falunap megszervezésére is. Kishomoknak ugyan nincs kultúregyesülete, ezért a rendezvény főszervezője, Sors Endre a martonosi és a kispiaci egyesületet kérte fel, hogy tegyék színesebbé rendezvényüket. A vendég fellépők mellett a falu apraja is készült verses műsorral. A kultúrműsort megelőzően a színpadon Széll József kispiaci, és Savelin Zoltán martonosi plébános mondott közös ünnepi szentmisét, mivel Kishomok hitközségileg e két településhez tartozik.

– Nagyobb falvak, sőt városok is általában egy hitközséghez tartoznak, Kishomok azonban kettőhöz, így nem egy, sőt nem is két, hanem három védőszentje van, Kispiacnak Péter és Pál, Martonosnak pedig a Szűzanya. Mindig is azt tartottam, hogy egy kis közösség összetartó ereje jóval erősebb, a nagyobbak sokkal előbb szétforgácsolódnak, mint azok, akik egymásra vannak utalva. Ahhoz, hogy egy közösség fennmaradjon, elsősorban lelkierőre van szükség, amely egy szűk közösség esetében erősebb is lehet, mint nagyobb lélekszámú településeknél – osztotta meg a faluünnephez kapcsolódó gondolatait Savelin plébános.

Mint a nagyobb településekről, Kishomokról is sokan elvándoroltak már, de Sors Endre szerint van remény a falusi közösségek számára is.

– Ezt a röplabdapályát is azért tettük rendbe, hogy a fiataloknak legyen hová kijárniuk, hogy valamilyen szórakozási lehetőséget biztosítsunk számukra. A martonosi helyi közösséggel jó kapcsolatot ápolunk, és ez is fontos ahhoz, hogy Kishomok fejlődését elősegítse. Annak ellenére, hogy ma sokan inkább a várost választják, úgy gondolom, a falun élők számára is van remény. Egy tanítónő, aki nyolc évig tanított itt, már jelezte, hogy szívesen ideköltözne Szabadkáról.

Horvát Gergely, a martonosi helyi közösség elnöke fontosnak tartja, hogy Martonos mellett Kishomok is fejlődjön. Elsődleges céljuk, hogy útburkolatot kapjon.

– Húsz-harminc éven keresztül Kishomok semmit nem kapott Martonos helyi közösségtől. A mostani tanács elsődleges céljának tartja, hogy Kishomokot is támogassa, ugyanis ez az egyetlen olyan település Magyarkanizsa községben, ahol nincs szilárd útburkolat. A valamikori tanyaiskolában kialakítottunk egy tanácstermet és a civil szervezeteket fogadó irodát, ennek az épületnek szeretnénk lecserélni a tetőszerkezetét. A magyarkanizsai önkormányzat is ígéretet tett, hogy odafigyel a kistelepülések, falvak fejlesztésére.