2024. május 2., csütörtök

Táblákkal a műemlékvédelemért

A múlt héten tartották meg Zentán a Pécsi Tudományegyetem Művészet Kara Művészettörténeti Kutatócsoportjának Műemlékvédelem és művészet című művésztelepét

Az idén harmadik alkalommal megrendezett műhelymunka résztvevői, a pécsi egyetem és az Újvidéki Művészeti Akadémia hallgatói, szombaton délelőtt több ódon és igencsak leromlott állagú épületre is műemlékvédelmi táblát helyeztek el, hogy ezzel is felhívják a város lakosságának és illetékeseinek a figyelmét arra, hogy ezeket az épületeket meg kellene menteni a pusztulástól.

Dr. habil Raffay Endre művészettörténész, egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Művészettörténet és Elmélet Tanszékének vezetője napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az idei akcióik során igyekeznek felhívni a zentaiak figyelmét arra, hogy a város területén vannak olyan épületek, amelyek megérdemelnék, hogy hivatalosan is műemlékvédelem alá kerüljenek, hogy az utókor számára is fennmaradjanak, s amelyekből következtetéseket lehetne levonni a 19. század vége és a huszadik század vidéki művészete kapcsán.

– Ezek az épületek, s elsősorban ezeknek a homlokzata mindezt elárulja a tudós szem számára, a laikusokat pedig gyönyörködteti – ecsetelte a művészettörténész, s kiemelte azt is, hogy mindenképpen szükség mutatkozik ezeknek az az épületeknek a védelmére, s ha a hivatalos műemlékvédelmi törvények nem védik meg ezeket, akkor a zentai közösségnek, illetve a zentai értelmiségnek kell megvédenie. Raffay Endre szerint erre több évtized állt a rendelkezésünkre, viszont ezzel szemben azt tapasztalták, hogy az épületek folyamatosan eltűntek, megfogyatkoztak, az idő folyamán megváltak homlokzati díszeiktől, az eredeti nyílászárókat műanyagra cserélték ki, s így a régi Zentának a jelentős része eltűnt. Raffay elmondta azt is, hogy az előző két évben elhelyezett hasonló jellegű táblák jelentős része még mindig a falakon van, és ez azt bizonyítja, hogy bár alapvetően kevesen ismerik fel a műemlék jellegű épületek megóvásának lényegét, törekvéseik nem tekinthetők hiábavalóknak. Az idei művésztelep résztvevői az épületeken kívül más lokális örökség (magánházak kertjei, fák, a Népkert, a Tisza-parti sétány, a Főtéri park stb.) jelentőségeire és értékeire is igyekeztek felhívni a Tisza-parti város lakóinak figyelmét. Ezekkel kapcsolatban a tegnap este a városháza előcsarnokában megnyílt Kert–kertkeret–keretkert–keret című kiállításon szerezhettek bővebb ismereteket az érdeklődők. Egyfajta közvélemény-kutatást is végeztek a zentaiak körében, de a pécsi és az újvidéki egyetem hallgatók képzőművészeti alkotásokat is készítettek az akció keretében. Raffay Endre munkáját a művésztelep vezetésében Barna Kolozsi Valéria szobrászművész és Tóth Alisa grafikusművész is segítette, és a művésztelep grafikai identitásáért szintén Alisa felelt. Az ifjú műemlékvédők szombati akciójához többek között csatlakozott az Ács József Művésztelep múlt héten Zentán megrendezett találkozójának néhány neves résztvevője is.