A Szerbiai Képviselőház kedden sürgősségi eljárásban elkezdte megvitatni a magánosításról és a cégjegyzékbe való bejegyzésről szóló törvényjavaslatokat, valamint a csődeljárásról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatát. A folyamatban lévő rendkívüli ülés napirendjén szerepel a köztájékoztatási és médiatörvény javaslata is, valamint az elektronikus médiumokról és a közszolgálati médiumokról szóló törvény javaslata. A két közszolgálati média kivételével az állam jövő ilyenkor már egyetlen média tulajdonosa sem lehet. A magánosítás alól a nemzeti tanácsok alapította médiumok is kivételt képeznek.
Amint a parlament megszavazza a magánosításról szóló törvényjavaslatot, sikeresen befejeződhet a fennmaradt 584 állami vállalat magánosítása, mondta Dušan Vujović gazdasági miniszter, megbízott pénzügyminiszter. A javaslat értelmében a vállalatok magánosítását 2015. december 31-ig kell befejezni. A gazdasági miniszter elmondása szerint az 584 vállalat miatt az állam közvetlen kiadása éves szinten 800 millió amerikai dollár. A törvényjavaslat az eddigiekhez képest sokkal rugalmasabb modellt, módszert és intézkedéscsoportot határoz meg a magánosítás tekintetében, hangsúlyozta a javaslat beterjesztésekor Vujović.
A magánosításról szóló törvényjavaslat olyan megoldásokat kínál fel, amelyeknek köszönhetően az eddig nem magánosított állami vállalatok sokkal egyszerűbben találhatnak lehetséges együttműködő partnereket, beruházókat és vásárlókat, vagyis visszatérhetnek az ország gazdasági életébe, ha pedig ez mégsem lehetséges, akkor a csődeljárás irányában kereshetik a megoldást, magyarázta Dušan Vujović gazdasági miniszter, mondván, hogy a törvény lex specialis-ként fog működni, annak érdekében, hogy sikerüljön elhárítani a más törvényekkel fennálló esetleges ellentmondásokat. A törvény célja, hogy védje a piac kulcsfontosságú intézményeit, különösen a tulajdon intézményét és a megbízók intézményét.
– A tőke eladását az előző törvény is előirányozta, ugyanakkor az eladás gyakran ütközött akadályba, hiszen a vállalatok tőkéjének saját értéke több esetben is negatív, vagy nullás volt. A vállalatok tulajdonát a jövőben bármikor el lehet adni, abban az esetben, ha a szóban forgó ingatlant összehangolják a kereslet értékével. A törvényjavaslat a stratégiai partnerség modelljét irányozza elő, valamint a tőke átvitelét térítmény nélkül. A tőke térítménymentes átvitele már a korábbi magánosítási törvényekben is megoldásként szerepelt. A társadalmi tőke 30 százalékát lehetett úgy átvinni, hogy a munkások ne kapjanak térítést. Az aktuális törvényjavaslatban ezt a modellt a lehetséges magánosítási partnerekre is kiterjeszti az állam, hogy a tulajdon átvitelével jobban lehessen ellenőrizni a magánosítás folyamatát. A törvényjavaslat értelmében a vállalatokat két módon lehet eladni: pályázat kiírásával, majd árverés megtartásával, vagy nyilvános ajánlatok begyűjtése által – részletezte Vujović.
Ami a csődeljárásról szóló törvény módosítási javaslatát illeti, a gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte, hogy az új megoldások mentén az eddigiekhez képest sokkal átláthatóbbá válik a folyamat, amikor egy vállalat automatikusan csődbe megy. Visszaélésekre is kevesebb lehetőség lesz, emelte ki Vujović, mondván, hogy a csődeljárás terhe a megbízókra hárul, ezért nagyobb felelősséghez is kell jutniuk.
KINEK VOLT IDEJE ELOLVASNI?
A hatalmi többség pártjai jónak tartják a beterjesztett javaslatokat és támogatásukat helyezték kilátásba. Zoran Živković, az Új Párt elnöke bejelentette, hogy pártja megszavazza a cégjegyzékbe való bejegyzésről szóló törvényjavaslatot, mivel a benne szereplő megoldásokat jónak tartják, ugyanakkor a magánosításról és a csődeljárásról szóló törvények javaslatait ugyanúgy rossznak tartják, mint a Demokrata Párt és az Új Demokrata Párt. A szóban forgó pártok azt sem tartják elfogadhatónak, hogy ezek a törvényjavaslatok sürgősségi eljárásban kerültek a parlament napirendjére, mert mint mondták, emiatt lehetetlen tüzetesen áttanulmányozni a dokumentumokat.
Borislav Stefanović, a DP frakcióvezetője kifejtette: a magánosításról szóló törvényjavaslat és a csődeljárásról szóló törvény módosítási javaslata nem reform jellegű és majdnem 600 vállalat vesztét fogják okozni. A javaslatok a szakértelem hiányának és a rosszakaratnak a keverékei, állapította meg Stefanović, mondván: a javaslatok miatt befejeződik a szerbiai gazdaság immár két éve tartó tönkretételének folyamata. A DP frakcióvezetője szerint a magánosítási törvényjavaslat egyik különösen veszélyes megoldása az, amelynek értelmében más állammal való megállapodás alapján is privatizálni lehet szerbiai vállalatot.
A magánosítási törvényjavaslat miatt legalább 20–50 ezer ember maradhat munka nélkül, véli Janko Veselinović, az ÚDP képviselője, aki szintén nem tartja jó megoldásnak, hogy Szerbia más államokkal kötött megállapodások által privatizálhat vállalatokat. A JAT átláthatatlan magánosítása és a Vajdaságban eladott termőföldek ügye bizonyítja, hogy mennyire veszélyes az ilyesmi, fejtegette Veselinović.
– A beterjesztett törvényjavaslatokban semmi jót nem látok, nem világos, hogy mi lehet ezeknek a pozitív hozadéka. A javaslatokat összecsapták, azért hogy meglegyenek azelőtt, mielőtt száz napos lenne a kormány. A képviselők közül vajon kinek sikerült elolvasnia a javaslatokat? – fogalmazott Veselinović.
MAGÁNOSÍTJÁK A MÉDIUMOKAT
A média törvénycsomagról nyilatkozva Ivan Tasovac tájékoztatási miniszter a napokban megerősítette, hogy a média és köztájékoztatási törvény javaslatának értelmében az állam 2015. július 1-ig kivonul a médiumok tulajdonosi struktúráiból. Amennyiben nem jelentkezik vevő egy-egy médiumra, akkor a tőkét térítésmentesen áthelyezik a dolgozók tulajdonába. A médiumok büdzséből történő pénzelésének tilalma nem vonatkozik a köztársasági és a tartományi közszolgálati adókra, valamint azokra a tájékoztatási eszközökre, amelyek alapítói jogait már átvették a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai. Miután befejeződött a médiumok magánosítása, a sajtóorgánumok közérdekűnek számító tartalmakkal pályázhatnak támogatásért az államnál. A pályáztatás területét nem csak a médiatörvény, hanem a jövőben meghozandó törvénynél alacsonyabb rangú aktusok is szabályozni fogják.
|
Érdekesség, hogy a médiatörvény javaslatának értelmében a Facebook, a Twitter és a többi közösségi oldal, blog és fórum nem számít médiumnak. Egyesek szerint ez a változás egyrészről a szabadság oázisává változtatja ezeket az oldalakat, amelyeknek nem lesz kötelességük forrást feltüntetniük vagy az ártatlanság vélelmét védeni, másrészről azonban teljesen meg is fosztja az oldalakat a leírtak utáni felelősségtől. |
Miután magánosították a médiumokat, az új tulajdonosok és a vezetőség öt évig köteles változatlanul hagyni a programsémát és a tartalmakat. Ez azért jó, mert így a médiumoknak lesz idejük alkalmazkodni a piaci működés szabályaihoz. Ez különösen fontos a nemzeti kisebbségek médiumainak esetében, mondta Tasovac, aki arról is meg van győződve, hogy a javaslat mentén átláthatóbbá válnak a médiumok tulajdonosi struktúrái.
A közszolgálati adókról szóló törvényjavaslat értelmében az országban két közszolgálati adó működik, a Szerbiai, illetve a Vajdasági Rádió és Televízió. A törvényjavaslat szavatolja mindkettő intézményes szabadságát, pontosan megfogalmazza, hogy mi számít közérdekűnek, valamint meghatározza pénzelésük módját. 2016 januárjáig az állam eltörli a tv-előfizetést, addig a büdzséből pénzelik mindkét közszolgálati adót, majd azt követően ismét a polgárok fogják pénzelni az SZRTV-t és a VRTV-t, vagyis havi illetéket kell majd fizetniük. A havi illeték nem lehet több 500 dinárnál. Tasovac szerint az európai tapasztalat bizonyítja, hogy a közszolgálati adók valós függetlensége csakis akkor valósulhat meg, ha az állam nem pénzeli azokat.
Az elektronikus médiumokról szóló törvényjavaslat egyik legfontosabb rendelkezése, hogy megszűnik a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) és helyette megalakul az Elektronikus Médiumok Ellenőrző Testülete. A testület ugyanazokkal a hatáskörökkel bír majd, mint a RRA. A testület nyolc évre adhat ki sugárzási engedélyt, amelyet azonban vissza is vonhat, ha bizonyos médium szabálytalanságot követ el. A sugárzási engedélyt akkor is meg lehet vonni bizonyos médiumtól, ha az megsérti a médiapluralizmus elvét, vagyis monopolhelyzetet élvez.
MÉG NAGYOBB ÁTLÁTHATÓSÁGOT
Az Európai Újságíró Szövetség amiatt fejezte ki elégedetlenségét már korábban, hogy a médiatörvények sürgősségi eljárásban kerültek a parlament elé. Emiatt nem kerülhetett sor érdemi vitára és a folyamat átláthatósága is hiányos, véli a szövetség.
A Transzparens Szerbia civil szervezet sem tartja teljes mértékben jónak a médiatörvény javaslatát, ezért kedden módosítási indítványokat nyújtott be arra a parlamentnek.
– Indítványaink többségével az a célunk, hogy átláthatóbbá váljon a médiumok pénzelése. Nem az az elsődleges gond, hogy az állam pénzel bizonyos médiumokat, hanem az, hogy némely kiadóházakhoz egy meghatározott forrásból érkezik bevételeik java része, ennek pedig világosan kimutathatónak kell lennie. A tulajdonosi struktúrák átláthatóbbá tétele nem old meg minden problémát, hiszen bárki vállalatot, illetve médiát alapíthat, akár szerény tőkével is, később azonban rejtett forrásokból valósul meg a médiumok pénzelése. Azt is indítványoztuk, hogy amikor a médiumok pályázat útján elnyernek egy-egy támogatást, akkor az összes kapcsolódó adatot jelentessék meg a támogatást átutaló szerv honlapján – magyarázta Nemanja Nenadić, a szervezet programigazgatója.
