Kezdetét vette szerdán a köztársasági képviselőházban a médiatörvény-csomagról szóló vita. Három új jogszabály javaslata került a ház napirendjére: a tájékoztatásról és médiumokról szóló, az elektronikus médiumokról szóló, illetve a közszolgálati médiumokról szóló törvény. Az új előírások kivonnák az államot a médiumok tulajdonjogi viszonyaiból 2015. július 1-ig, projektumalapú finanszírozási rendszert teremtenének, beszüntetnék a tévé-előfizetést, s 2016-tól egy új illetéket vezetnének be, mely nem haladhatná meg a havi 500 dinárt. A javaslatokat bemutatva Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter elmondta, hogy az új médiatörvény-csomag reformtörvénynek számít, mely nagyban hozzá fog járulni a társadalom modernizálásához és fejlődéséhez.
– Nem csupán az európai törvényekhez visznek bennünket közelebb az új előírások, hanem jobb munkafeltételeket teremtenek az újságírók számára, s minőségibb tájékoztatást szavatolnak a polgárok számára – értékelte.
Az új rendszer, a miniszter szerint, szavatolni fogja az információknak és véleményeknek az állam beavatkozása nélküli áramlását, a tulajdonjogi viszonyok és a pénzelés átláthatóságát. A tárcavezető a privatizációk kapcsán elmondta, hogy azt 2015 júliusáig elhalasztották, ekkor felkínálják a médiumokat a piacon. Ha nem lesz valamelyik médiaház iránt érdeklődő, akkor a foglalkoztatottaknak ajánlják fel annak irányítását. Amennyiben a dolgozók sem vállalnák, a médiumot egyszerűen kitörlik a jegyzékből, megszűnik. A magánosított médiumoknak legalább öt évig meg kell őrizniük a jelenlegi tevékenységüket az új jogszabály szerint. Tasovac a közszolgálati sajtóházakat szabályozó törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy két közszolgálati szervet, a szerbiait és a vajdaságit különbözteti meg, mindkettőnek két tévécsatornája és három rádióadója marad. A kereskedelmi érdekeknek nem szabad esetükben háttérbe szorítani a közszolgálati érdekeket – jegyezte meg. Teljes, független, naprakész és professzionális tájékoztatást várhatunk el ezektől a médiumoktól, tette hozzá a miniszter. A jövőre bevezetésre kerülő új illetékről a médiaházak vezetnek számot, külön számlája lesz a vajdasági és a szerbiai közszolgálati médiumnak, azzal, hogy a vajdasági médium számlájára befizetett összeg harminc százalékát átutalják a Szerbiai RTV-nek.
CENZÚRA ÉS GYŰLÖLETBESZÉD
Az ellenzék mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a kormány sürgős eljárással terjesztette be a parlament elé a törvényjavaslatokat. Marko Đurišić, az Új Demokrata Párt képviselője kiemelte, hogy a szerbiai tájékoztatás az elmúlt másfél évtizedben ma van a legrosszabb helyzetben. Figyelmeztetett, hogy egyes helyi médiumokat a megszűnés fenyegeti, ha az állam nem lesz a továbbiakban a tulajdonosa. Ugyanakkor megkérdőjelezhetőnek nevezte a Politikához és a Večernje novostihoz hasonló napilapok fennmaradását és boldogulását is a nehéz piaci feltételek között, az elektronikus médiumok és az internetes kommunikációs csatornák előretörésének idejében. Félő, hogy másfél év múlva a parlamentnek a munka nélkül maradt újságírók helyzetével kell majd foglalkoznia – mondta. Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője szégyenletesnek nevezte, hogy nem tartottak közvitát a törvények végleges változatairól. Úgy ítélte meg, hogy a médiumok ma cenzúra és öncenzúra alatt kénytelenek dolgozni, s a gyűlöletbeszéd jellemzi a beszámolók nagy részét. A szabályozó szerv megerősítése mellett szállt síkra, melynek feladata lenne megelőzni az efféle jelenségeket, ehhez azonban függetlennek kell lennie. A szabályozó szervek némák, amikor bírósági eljárás hiányában is háromszázszor jelenik meg egy ellenzéki párt vezetője a címlapokon, amikor egy nemzeti frekvenciával rendelkező tévécsatorna tulajdonosa az ellenfeleivel történő leszámolásokra használja a csatornát – fogalmazott Jerkov. A kritikára reagálva Tasovac kifejtette: egyik állam sem hozna ilyen európai jogszabályokkal összehangolt törvényeket, ha valóban cenzúrát szeretne bevezetni.
AZ ELŐFIZETÉS AZ EGYETLEN GOND?
A hatalmi koalíció pártjai bejelentették, hogy támogatni fogják a médiatörvények elfogadását. Dijana Vukomanović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője szerint e jogszabályok kitolják az emberi szabadság határvonalát. Fontosnak tartotta, hogy a finanszírozás tisztázásán, az állam tulajdonosi viszonyokból való kilépésén túl a törvények meghatározzák azt is, mi a közérdek, az pedig az alkotmányban meghatározott szabadságjogokon alapszik – hangsúlyozta. Hozzátette: az eddigiekben túl nagy rugalmasság létezett arra, hogy az igazságot bárki értelmezhesse saját szája íze szerint. Az új törvényben, mint mondta, az a jó, hogy szavatolja a média szabadságát, ugyanakkor korlátozza a visszaéléseket. Ljiljana Nestorović, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt képviselője a törvénycsomag elfogadását megfelelő kezdetnek nevezte a médiateret meghatározó problémák neuralgikus pontjainak kezelésében. Mint mondta, 2000. október ötödike után az új hatalom elmulasztotta a sajtót érintő gondok rendezésének lehetőségét, ehelyett saját céljainak megfelelően kezdte kihasználni elsősorban a közszolgálati adókat, megteremtve a feltételeket ezzel a bulvárosodás burjánzásához. Mirko Čikiriz, a Szerb Megújhodási Mozgalom képviselője is pozitív kommentárt fűzött a törvényjavaslatokhoz, támogatásáról biztosította azokat, ugyanakkor felhívta a figyelmet a helyi médiumok megszűnésének nemkívánatos lehetőségére is. Marija Obradović, a Szerb Haladó Párt képviselője kifejtette, hogy 220 módosítási indítvány érkezett a törvényjavaslatok szövegére, de úgy fogalmazott, hogy kevés a konkrét kifogás. Aláhúzta, hogy a legtöbb megjegyzés az előfizetés egy időre történő megszüntetésével kapcsolatos, s ha valóban ez ma a legnagyobb gond e témakörben, akkor valójában nincs is probléma. Erről a kérdésről nyugodtan vitát nyithatunk – tette hozzá.
