2024. május 2., csütörtök

Hova temetkezünk tíz év múlva?

Továbbra sem veszi komolyan a város a temetőink helyhiányát – A törvény szerint csakis közvállalat folytathat le temetkezést, Szabadkán mégsem alkalmazzák az előírásokat

Az elmúlt két-három évtizedben senki sem foglalkozott komolyan a szabadkai temetkezés problémáival. Az illetékesek hiába próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy hamarosan hely nélkül marad a város, egyszerűen nem lesz hová temetkezni, nincs remény arra, hogy a közeljövőben megoldódik a gond. Nem hivatalos információk szerint felkínálták a valamikor As&Trade sportközpont területét a városnak megvásárlásra. Amennyiben a városnak lenne lehetősége a terület megszerzésére és átalakítására, az, ha csak 10-15 évre, de megoldaná a Bajai úti temető helyhiányát.

A VÁROSI TEMETŐKBEN NINCS HELY

Mint azt a közvállalat igazgatónője, Vesna Prćić lapunknak elmondta, szinte mindegyik városi temetőben alig van szabad hely.

– Egyedül a palicsi temetőt sikerült kibővítenünk, ott viszont gond van az épülettel, ahonnan utolsó útjára kísérjük a halottat. Nagyon rossz állapotban van, alacsony, és nem felel meg az elvárásoknak. A temető eddig négy hektár nagyságú volt, s további 14 hektáros területre bővülhetett. Ami nagyon szép bővítés, de Palicsnak valószínűleg nem lesz szüksége ekkora területre, akármennyire fejlődik majd a turizmus, az nem jelenti azt, hogy ennyivel többen fognak temetkezni. A többi temetőnél viszont az a helyzet, hogy egyszerűen nincs hová bővíteni a területet. A sándori temető teljesen tele van, a sétaerdei temető városi részén egyetlen hely sincs, így azok, akik nem biztosítottak maguknak családi sírboltot, sírhelyet időben, ezekben a temetőkben nem tudnak temetkezni. Mindkét temető esetében ezenkívül vagyon-visszaszármaztatási igénylésünk is van. Több alkalommal is tárgyaltunk már ez ügyben az ügynökséggel, valószínű, hogy nem szolgáltatják vissza a temetőt, viszont a törvény azt mondja, amíg nem zárul le ez a folyamat, addig nem lehet rendelkezni felette. Vagyis egyes régi sírhelyek helyén mi már építhetnénk új sírokat, mégsem tehetjük meg emiatt. A sándori temetőt továbbá utcák veszik körül, így azt nem tudjuk bővíteni. A kéri temetőben egyelőre nincs gond, a Zentai úti temetőben viszont részben küzdünk gondokkal, mert itt helyezzük örök nyugalomra a szociális eseteket és a testrészeket is eddig itt temettük el. Viszont tudni kell, hogy ezek olyan sírok, amelyeket soha senki sem látogat meg és nem viseli gondját. A Bajai úti temetőben csináltunk egy kis helyet a régi sírhelyek felszámolásával, s ebben az esetben az a szabály, hogy a terület felét sírhelynek hagyjuk meg, a másik felén pedig sírboltokat építünk. Itt még néhány sornyi helyünk van, de ha betelik, ismét problémával szembesülünk. Régen a helyiek felkínálták az udvarukat megvásárlásra, de ma már ilyen lehetőségünk sincs. Amennyiben lenne lehetőség a valamikori sportközpontban való terjeszkedésre, akkor az valóban hasznos lenne. De mindez az alapító döntésétől függ, hogyan méri fel, hogy a terület alkalmas-e erre, a város meg tudja-e engedni magának, hogy megvegye, és hogy mennyi idő alatt térül meg ez a befektetés. A közvállalatnak nincs erre pénze. A helyzet sajnos ilyen a városi temetőkben, s tulajdonképpen azért, mert az elmúlt néhány évtizedben tulajdonképpen egyik városvezetőség sem foglalkozott komolyan ezzel a problémával – mondta az igazgatónő.

A KÖZPONTI TEMETŐ

– A központi temető kiépítése kapcsán semmilyen lépéseket nem tett eddig a város, azonkívül, hogy meghatározta, helyileg hol terülhetne el, azt is harminc évvel ezelőtt. Kisbajmok–Vörösfalu területén van a lokáció, a Batinai utca mögött, az Y-ágig, majd a zombori vasútig, mintegy 60 hektáros területen. Az akkor, amikor a tervet elkészítették, vagyis a nyolcvanas években, még perifériának számított. Nem tudjuk azt sem, hogy mennyibe kerülne a kisajátítás, amennyiben a magánterületeket fel kellene vásárolnunk, mennyibe kerülne a temető kialakítása, hogyan nézne ki, és mikor térülne meg – emelte ki Prćić.

A FALVAKBAN JOBB A HELYZET

– A királyhalmi temetőben van még hely, Ludason az új temetőben is van még, de a régi rész is nagyrészt üres. Misityevóban és Felső-Tavankúton is van hely.  Csantavéren városi temetők vannak, de a Komval végzi a temetkezést. Bajmokon pedig specifikus a helyzet, a temetkezést öt éven át a Klinocki Temetkezési Vállalat végezte, de a szerződés letelte óta sem rendeztük a viszonyokat, és hely szempontjából Bajmokon is lesznek gondok.

HAMVASZTÁS

– Ha a hamvasztásról beszélünk, akkor el kell mondanom, hogy az ugyan egyre népszerűbb a szabadkaiak körében, de a központi temető elsődleges terveiben nem szerepel krematórium kiépítése, mert az újvidéki és a belgrádi kielégíti az igényeket. Nagyon költséges a kiépítése, s nem mellesleg nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie – mondta a hamvasztás kapcsán az igazgatónő.

A TEMETŐK ÉS A KÖZBIZTONSÁG

– A temetők területén nagyon rossz a közbiztonság. Nem tudjuk megvédeni a polgárainkat, egyszerűen azért, mert mi is a rablók célpontjai vagyunk. Ezenkívül sajnos nem tehetjük meg, hogy állandó felügyeletet biztosítsunk, hiszen például a bajai úti temető városi része 11 hektáron terül el. Négy bejárata van nyitva. Az a gond, hogy nem mindenki azért megy a temetőbe, hogy meglátogassa  elhunyt rokonait. Nagyon sokan azért mennek a temetőn keresztül, mert az a rövidebb út. A bajai úti temetőben a közvállalatnak három alkalmazottja van. Egyszerűen képtelenség, hogy ők hárman minden feladatot – a ceremóniák követésétől, a szemét összeszedésétől a fűnyírásig mindent elvégezzenek. Mindaddig, amíg mi a temetőket átjáróházként használjuk, azért, mert arra rövidebb az út, azt jelezzük, hogy a temetőhöz való viszonyunkkal nincs minden rendben.

A temető nemcsak temetkezési hely, hanem az a csend és nyugalom helye is kell hogy legyen, és egyben tanúskodik arról is, hogy milyen a viszonyunk a halottainkkal. A helyhiány tehát az én szemszögemből kétrétegű. Az egyik probléma, hogy nincs hová temetkezni, a másik pedig, hogy a városban nincs egyetlen olyan temető sem, ami befejezett lenne, abból a szempontból, hogy minden infrastruktúrával rendelkezzen. Az emberek például nem tudnak hová parkolni, ha nagyobb temetésre érkeznek, bármelyik temetőről van szó. Problémát okoznak a környéken élőknek, mert a házuk elé parkolnak, vagy problémát okoznak maguknak, mert eldugott helyen hagyják az autót, tele értékekkel, azokat pedig ellopják.

IDEI TERVEK

– Ez az év különösen nehéz. Tavaly három projektumot készítettünk el, abban bízva, hogy legkésőbb az idén megkezdhetjük a Bajai úti temető halottasházának felújítását. A másik terv az volt, hogy új lakást építünk, hiszen abban most nem él senki, mert egyszerűen lakhatatlanná vált. Sajnos a helyzet olyan, hogy a vállalat a gazdaságosság határán van. Úgy vélem, hogy a racionális döntés az, ha nagyobb beruházásokról az idén nem is gondolkodunk, hanem a meglévő infrastruktúrát próbáljuk megőrizni és újítani egy kicsit. A Bajai úti temetőben a főutat újraaszfaltozzuk, mert az már nagyon rossz állapotban van, és mindenki azt az utat használja. Még két ilyen út van, amit meg szeretnénk csinálni. A palicsi temetőben pedig rákapcsoljuk a vízvezetéket a városi hálózatra, mert ott a kút már nem bírja el a terhelést.

A TEMETKEZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

2012 júniusában járt le a határidő, hogy az új temetkezésről és temetőkről szóló törvényt alkalmazzák az önkormányzatok. Ennek a törvénynek az értelmében temetkezéssel csakis közvállalatok, illetve 51 százalékban állami tulajdonban lévő vállalatok foglalkozhatnak, pontosan az általános érdek fontossága okán. Szabadkán ezt a törvényt a mai napig nem alkalmazzák. Magánvállalatokat csakis a temetők rendezésével bízhatnak meg, áll a törvényben.