Fotó: Molnár Edvárd
A Vajdasági Magyar Szövetség szombaton rendezte meg Szent István-napi központi ünnepségét Palicson. Államalapító királyunkra emlékezve Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára fordult üzenettel a vajdasági magyarokhoz, Pásztor István, a VMSZ elnöke pedig bejelentette, hogy a nemzeti tanácsi választásokon újra indulni fog a Magyar Összefogás-lista. A hagyományos Szent István-napi rendezvényen több ezer ember vett részt.
„Körülhordatva a keresztet, / A kóbor lábat, kósza kedvet / Egy helyhez, egy honhoz kötéd. / Örök dicsőség a tiéd!” – írja Reviczky Gyula Szent István napján című versében, és ez volt az idei Szent István-napi központi ünnepség vezérgondolata is. A Vajdasági Magyar Szövetség szombaton immár 19. alkalommal rendezte meg az ünnepséget Palicson. Az ünnep a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban kezdődött, ahol dr. Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök celebrálta a szentmisét.
– Szent István Jézus Krisztus sziklájára alapozta országát és egész életét. Életpéldájával ma is azt üzeni, hogy mi is keressük az isteni bölcsességet, és erre alapozzuk egész életünket, családunk és nemzetünk jövőjét – mondta homíliájában a segédpüspök.
Az ünnepet ezután Palicson folytatták, ahol a magyar himnusz eléneklésével, majd kenyérszenteléssel kezdődött a rendezvény. Az új kenyeret a római katolikus egyház képviseletében dr. Cserháti Ferenc, a református egyház nevében Orosz Attila esperes és az evangélikus egyház nevében Dolinszky Gábor püspökhelyettes szentelte fel.
Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára családi okok miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, így köszöntőbeszédét Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője tolmácsolta.
– Szent István napján, az új kenyér ünnepén a több mint ezer éves magyar nemzeti közösségünket, munkával, hittel és vérrel őrzött otthonainkat és a magvetésből nyert megújuló életet köszöntjük. Első királyunk maga is magvetőnek bizonyult. István király kereszténnyé tette az országot, ezáltal egy európai, egy alapvető erkölcsi mércéhez igazította a Kárpát-medence életét – olvasta Pirityiné Szabó Judit.
Mint megjegyezte a kereszt, amely már megjelent a honszerző magyarok nemeztarsolyain, felkerült a templomok tornyaira, István király pedig az országot Mária oltalmába ajánlotta.
– Ha egy ezer esztendővel ezelőtt élt uralkodó célkitűzéseinek időtállóságát keressük, elég, ha a ma önmagát kereső Európa Mária koronáját idéző tizenkét csillagos uniós zászlójára tekintünk – mondta Pirityiné Szabó Judit, majd hozzátette, hogy apostoli királyunk egy szervezett, védhető, biztonságot nyújtó és egységes államot hozott létre: Szent István ünnepe a magyar nemzet egységének ünnepe.
– Nekünk is most a jövőért, a magyar jövőért kell tevékenykednünk. Nemzetünk jövőjének kulcsa az erős és egységes nemzeti érdekképviselet. Ezért fontos, hogy az elért eredményeket, a vajdasági magyar nemzetrész által kiharcolt önrendelkezést, a kulturális autonómiát éljük meg, tegyük közösen a hétköznapok valóságává. A közösség akkor erős, ha összeadjuk erőnket, ha magunk is oda állunk a nemzet hívó szavára, ha kiállunk a nemzet ügye mellett – hangsúlyozta levelében az államtitkár.
Kiemelte, hogy fontos cél a külhoni magyar közösség gazdasági megerősítése és ez a magyar nemzetpolitika területén is hangsúlyos helyet kap jövőnk építésében.
– Üdvözöljük, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség is ilyen irányban cselekszik. Segítsük elő közösen, hogy magyar családjaink szülőföldjükön boldogulhassanak, hogy az elköltözöttek, külföldön munkát vállalók mind többen visszatérhessenek – tolmácsolta az államtitkár szavait Pirityiné Szabó Judit.
Végezetül kiemelte, hogy Szent István letette megmaradásunk alapkövét, az isten- és emberszeretet keresztény útjára hívott mindannyiunkat.
– Erre az örökségre építsük fel nemzetünk jövőjét – üzente levelében az államtitkár.
Pásztor István, a VMSZ elnöke köszöntőbeszédében megjegyezte, hogy idén immár nyolcadik alkalommal mond beszédet az ünnepségen és mindig, amikor az ember erre az alkalomra készül, arra törekszik, hogy újat mondjon, azonban bárhogy is iparkodik az ember, mindig két dolog körül forognak a gondolatai.
– Elsősorban ez az új kenyér ünnepe, egy olyan nap, amikor hálát adunk, hogy a munkánk, az erőfeszítésünk a tenni akarásunk eredményes volt. Ugyanakkor a 20-ai ünnepség tisztelgés és főhajtás államalapító királyunk előtt, hogy döntései következményeképpen megteremtődtek a lehetőségei és feltételei annak, hogy ebben a földrajzi közegben több mint ezer éven át megmaradjon a nemzet. Ezzel a döntéssel Szent István megteremtette a nemzet létbiztonságának esélyét – mondta Pásztor István, majd megjegyezte, hogy a Reviczky Gyula Szent István napján című verséből ragadták ki az ünnepség vezérgondolatát: „Körülhordatva a keresztet, / A kóbor lábat, kósza kedvet / Egy helyhez, egy honhoz kötéd”.
Szavai szerint a „hely” felfogható földrajzi, intézményi, szervezeti, államalapítási és építési értelemben, míg a „hon” a lényeg, az értékrend, a mihez tartozás jelentését foglalja magába. Mint megjegyezte, amikor Szent István „helyet” és „hont” választott, akkor ilyen értelemben adta meg a nemzet megmaradásának az esélyét, és augusztus 20-án rendszerint erre emlékezünk.
– Augusztus 20-a ugyanakkor alkalom arra is, hogy szembesítsük magunkat, hogy hogyan állunk mi a hellyel és a honnal. Van-e „helyünk, meg tudjuk-e tölteni olyan tartalommal, amely által „honná” válik. A válaszok leggyakrabban negatívak. A lemondás, az önfeladás, a kilátástalanság hangjai fogalmazódnak meg bennük. Ilyenkor az ember nehezen tud „kézzel fogható” választ adni. Ezért azok döntését, akik úgy határoznak, hogy elhagyván a hazájukat, átmeneti jelleggel más helyet keresnek, megértéssel kell fogadnunk. Nem örömmel, de megértéssel. Nekünk pedig, akik közéleti szerepet vállaltunk, akik itt maradunk, az a feladatunk, hogy megteremtsük a föltételeit annak, hogy azok, akik még itt vannak, itt tudjanak maradni, akik pedig elmentek, vissza tudjanak jönni. Arra, hogy ez lehetséges-e, egy egyszerű választ adnék: gondoljuk végig Szent Istvántól idefelé azt az ezer évet, amely nemzetünk életét jellemezte. Hányszor volt olyan pillanat, amikor a mindennapokban az emberek és a nemzet ezzel a dilemmával találkozott, hányszor volt olyan pillanat, amikor rengetegen úgy döntöttek, más helyet keresnek, és utána mégis visszajöttek a honba, és újra és újra megerősödtünk. Meggyőződésem, hogy most Szent István művének üzenetét végiggondolva, csak ez lehet az irányadó, amikor a közéleti és politikai értelemben a holnap feladatairól gondolkodunk – hangsúlyozta Pásztor István.
Beszédében megjegyezte, hogy az idei év a választások éve, a választások pedig azért fontosak, mert „egy ciklusnyi esélyt teremtenek, vagy pedig, ha nem jó a választási eredmény, lecsúszást eredményeznek.” A szerbiai rendkívüli választásokról, a magyarországi választásokról, amelyen most először vettek részt külhoniak, valamint az európai parlamenti választásokról szólva az eredményekre emlékeztetett és felhívta a figyelmet arra, hogy október 26-án tartják meg a kisebbségek nemzeti tanácsi választását Szerbiában. Kiemelte, hogy választásokkor nemet kell mondani a szélsőségekre, érkezzenek bármelyik oldalról is.
– Azon túlmenően, hogy az elmúlt négy évvel elszámolunk, egészen biztos, hogy ennek a fajta politizálásnak, ennek a fajta nemzeti tanácsi építkezésnek a folytatására készülünk. Egy olyan újabb Magyar Összefogás-listának az összeállítására készülünk, amelyen a VMSZ képviselői, az egyháziak, a civilek képviselői szerepelnek. Szeretném bejelenteni, hogy az elkövetkező napokban megindulnak a lista összeállításával és a program kialakításával kapcsolatos konzultációk, valamint a nemzeti tanácsi választásokon Magyar Összefogás név alatt indulunk. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy olyan választási eredményt tudunk majd felmutatni az október 26-i választáson, amely lehetővé teszi, hogy folytatni tudjuk az építkezést, amit elkezdtünk – jelentette be az ünnepségen a VMSZ elnöke.
Végezetül kiemelte, tovább kell lépni annak érdekébe, hogy a hely ahol élünk mindinkább hon is legyen: „Ennek egyetlen egy feltétele van, az, hogy elhiggyük, hogy erre képesek vagyunk, hogy képesek vagyunk egymással együttműködni és összefogni!”
A köszöntők után megszegték az új búzából készült kenyeret, majd a Night Cruisers Band szórakoztatta a közönséget.
A rendezvényen a Himnuszt és a Szózatot Brindza Beatrix énekelte. Az ünnepségre látogatókat kora délutántól színes program fogadta, a Palicsi-tó sétányán kirakodóvásár várta a vendégeket, az ünnepség kezdete előtt pedig fellépet a Szabadkai Fúvószenekar, Balley Ingrid szavaló, a szabadkai Talentum Egyesület és a bácsfeketehegyi Csalogány Tamburazenekar.
