MagyarZó Pistike messéi

Az idei nyár is úgy késik a kánikulával, mint a kormány a jóléttel. Most kezd csak igazi strandidő lenni, amikor alig néhány hetünk van ebből a rövidke szünidőből! Ami uopste nem elég, hogy felkészüljünk a macerás matekra meg a fáradságos magyar dolgozatokra. Mert az tuti, hogy az Icuka tanárnő most is fel fogja adni azt az irtó unalmas témát, hogy:

– Na gyerekek, merre jártatok a züleitekkel a vakáció alatt?

A Zacsekpeti tavaly azt füllentette, hogy a Hawaii–szigeteken nyaralt a szüleivel. Gondolta, hadd irigykedjenek az osztálytársak, mert oda senki sem juthat el közülük. De szégyenben maradt, mert kiderült, hogy Dezsőke apukája, aki pártkáder és fél tucat állása van, pont oda vitte a családját.

– Tényleg nagy disznóság, hogy miközben a fiatalok fele munka nélkül teng-leng, egyes politikusok valósággal halmozzák a jól fizető állásokat – füstölge a Zacsek. – Olvasom, hogy a rumai községi elnök, aki haladópárti képviselő, összesen hét helyről kap fizetést, és nem sül ki a szeme azt a választ adni a bírálatokra, hogy neki is meg kell élnie valamiből. De ajjaj, akadnak ilyen elfoglalt funkcik a mieink között is!

– Hja, Zacsek, ki tehet róla, hogy maga nem ilyen sokoldalú tehetség, hogy ennyi felé kamatoztassa a tudását – válaszola atata. – És ahogy magát ismerem, inkább sörözni jár délutánonként a sarki kertvendéglőbe, ahelyett hogy második műszak után koslatna. Eme szorgalmas haladó káder pedig biztosan napi huszonöt órát dolgozik, mint a főnöke, a Vucsics, aki különben a héten kiadta az ordrét az embereinek, hogy mondják fel másod-, és harmadállásaikat. Biztosan már maga is szégyelli, hogy buzgó követői ennyire visszaélnek pozíciójukkal, mivelhogy a választási kampányban pont ők hirdették, hogy meg fogják szüntetni a pártkönyvecske alapján történő elhelyezkedést.

– Pedig az idén nincs is szükségük túl sok pénzre – veté közbe amama. – Arra a rövid időre egy fizetésből is futja a Divcsibarára.

– Miért lenne rövid a kormánytagok vakációja, Tematild?

– Azért, mert hallom, hogy a Vucsics ezt is megszabta: legfeljebb két hetet pihenhetnek, méghozzá valamelyik hazai nyaralóhelyen. De az se lehet nagyon távol, hogy szükség esetén nyomban visszaérhessenek. Hátha dönteni kell a fizetéscsökkentésről. És biztosan autóbuszt fog küldeni értük, mert újabban mindenhová busszal járnak kirándulni.

Mire atatának rögtön eszébe jutott egy régi vicc.

Egy politikusokkal teli busz kirándulásra indul vidékre. A sofőr belefeledkezik a sumadijai festői tájba, rosszul veszi be a kanyart, és belezuhannak a szakadékba, egy tanya mellett.

Másnap megérkezik a rendőrség, kihallgatják a tanya tulajdonosát:

–Nem talált áldozatokat?

–De, találtam.

–És hol vannak?

–Hát, eltemettem őket.

–Az összes politikus meghalt?

–Némelyik azt mondta, hogy nem, de én már egy szavát sem hiszem el ezeknek.

Amama is elégedetlen az idei nyárral, mert annyi eső esett, hogy a kertet mind felverte a gaz. Több a paré mint a muskátli.

–Ne siránkozz, Tematild, mert ami neked csapás, az a mezőgazdaságnak áldás. A legtöbb veteménynek jót tett a sok eső. Vigasztaljon a tudat, hogy igen szép termés ígérkezik cukorrépából és kukoricából. Dörzsölhetik a tenyerüket a termelők, megtelnek a górék.

– Lehet, hogy ők dörzsölhetik a tenyerüket, Tegyula, de nekem abból semmi hasznom. Az én szatyrom nem telik meg, mint az ő góréjuk. A piacon minden drága, mintha a legkeményebb aszály pusztított volna. Azt mondják, Ukrajna miatt.

– Ne beszélj szamárságot, Tematild! Mi köze az ottani válságnak a mi piacunkhoz?

– Az a köze, hogy az oroszok mindent elvisznek. Összevesztek Ukrajna miatt az uniósokkal, bojkottálják a termékeiket, csak velünk tesznek kivételt, mivel velünk testvéri barátságban vannak. Ezért innen szerzik be az élelmiszert. Állítólag úgy viszik még a kukacos almát is, mint a cukrot! A húshiányt is a mi disznó-, és üszőszállítmányainkkal enyhítik. Csak az olyan vén marha nem kell nekik, mint amit tegnap rám sózott a Jovica hentes. Alig tudtam megfőzni!

– Ez mind csak mese, Tematild. Ebben reménykednek Belgrádban, hogy mi leszünk a nevető harmadik, és majd hasznot húzunk a két fél civakodásából. Arra nem gondolnak, hogy mit szólnak ehhez Brüsszelben? De mellesleg nincs is nagyon mit exportálnunk.

–Kivéve a csetnikeket – titokzatoskoda a Zacsek. – Belőlük jut még kivitelre is.

– Ezt meg honnan szedi, zomzéd?

– Onnan, hogy Donyeck térségében szerb önkéntesek harcolnak az oroszbarát szeparatisták oldalán az ukrán csapatok ellen, és ezzel öregbítik hazájuk hírnevét. A belgrádi lapok tele vannak a bátor cselekedeteikről szóló beszámolókkal: a héten is állítólag megsemmisítettek több ukrán tankot. Láttam a képüket: hosszú szakállukkal, subarájukkal pont úgy néznek ki, mint Sejsej vajda önkéntesei a vukovári vérengzések idején.