A bánáti puszták változatos növény- és állatvilága vonzza a természetjárókat. A legelő állatcsordák nyomában gyakran látni seregélycsapatokat, sárga billegetők vagy éppen fecskék kapkodják össze a jószágok által felriasztott rovarokat. Ahol jószágot tartanak, ott van elhullás, állatpusztulás is. Bánátban, de nem csak ott, szinte minden falu közelében találhatunk bűzlő dögtemetőt, ahová az állattartók egyszerűen kiviszik az elhullott háziállatok tetemét, és ott bűzlik, rothad hónapokon át. Az még a jobbik eset, amikor egy helyre viszik a tetemeket, de olykor a településtől több kilométer távolságban, kinn a legelő közepén oszló tehén- vagy lótetemre is rábukkanhatunk.
A Csóka határában áprilisban talált 19 megmérgezett daru tetemének begyűjtése és elszállítása alkalmával kerültem közelebbi kapcsolatba dr. Poljak Emil állatorvossal, községi állat-egészségügyi felügyelővel, aki beosztásából kifolyólag elrendelheti az elpusztult háziállatok biztonságos elszállítását és a későbbi megsemmisítését, különösen akkor, ha fennáll a veszélye fertőző állatbetegség terjedésének, vagy ha nem természetes körülmények között pusztultak el az állatok.
– Mit tehet a polgár, amikor jártában-keltében elpusztult állat tetemére bukkan, kit kell vagy lehet értesíteni, hogy különösen a nyári hőség idején minél előbb eltávolítsák a bomló, esetleg fertőző dögöket?
– Az érvényben lévő, már 2005-ben meghozott előírások szerint minden községnek rendelkeznie kellene az elhullott állatok biztonságos tárolására alkalmas objektummal, hűtőházzal, ahol addig lehetne tárolni a háziállatok tetemét, amíg azokat el nem szállítják és biztonságosan meg nem semmisítik. Zombor egyfajta központ Vajdaságban, ahol az előírásoknak megfelelő berendezésekben biztonságosan megsemmisítik az állattetemeket.
Körzetünkben Nagykikindán az állatdögök tárolására alkalmas hűtőházat már megépítették, Csóka község területéről is ide szállítják az elhullott háziállatokat.
Az önkormányzatnak szerződése van a Zoohigijena nevű céggel, amely az elpusztult háziállatokat begyűjti és itt tárolja, amíg nem szállítják őket tovább Zomborba. Ez a cég végzi Csóka község területén a kóbor ebek befogását és elszállítását is, valamint az utakról begyűjtik a gépjárművek által elgázolt kutyákat és más szerencsétlenül járt állatokat. Ez a cég azonban nem foglalkozik a háziállatok tetemének a begyűjtésével és elszállításával, e tevékenység nem szerepel a velük kötött szerződésben.
A községünkben működő állatfarmokon a nagybani jószágtartás alkalmával menthetetlenül van elhullás, szinte naponta elpusztul néhány sertés, ami évente 8000 kiló állattetemet jelent. Községi szinten, annak ellenére, hogy a jószágtartás egyfajta válságát éljük, jóval kevesebb a háziállat, mint akár tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt is, de összességében községünkben évente mintegy 20 tonna állattetem keletkezik. A farmokon bizonyos ideig tárolják a dögöket, de utána el kell szállítani. A mennyiségtől függően havonta több alkalommal vitetik el a tetemeket.
Nem volna szabad megtörténnie, hogy a legelőkön, pusztákon, a félreeső árkokban, gödrökben bomló állattetemek heverjenek szanaszéjjel. A helyzet korántsem ideális, a falusi környezetben sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy a kisebb háziállatokat, kutyát, birkát berakják valami zsákba, és az útszéli árokba dobják. A jobbik eset, ha elássák a kert végében. Ha nagytestű legelő jószág pusztul el, gyakran kint hagyják a pusztán az enyészetnek.
Az elkövetkező öt évben azonban minden községnek ki kellene építeni az elpusztult állatok és állati melléktermékek, vágóhídi hulladék stb. elhelyezésére alkalmas, hűtéssel rendelkező létesítményeket. Mindez nem csak állat-egészségügyi, hanem népegészségügyi szempontból is fontos követelmény, EU-s előírás – foglalta össze a tennivalókat dr. Poljak Emil.
Ha meg is épül a közeljövőben az állattetemek tárolására alkalmas létesítmény, továbbra is a jószágtenyésztők lelkiismeretén múlik, hogy mit kezdenek az odahaza az ólban, istállóban vagy a legelőn kiszenvedett háziállatok tetemével.
