Orbán Viktor szerint a magyar nagyköveteknek nem kell védekező magatartást tanúsítaniuk. A kormányfő a misszióvezetők hétfői budapesti értekezletén a diplomaták feladatát úgy határozta meg, hogy józan ésszel és bátorsággal képviseljék a magyar intézkedéseket, és mindent tegyenek meg azért, hogy minél több befektető érkezzen Magyarországra. A tanácskozáson Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a tárca neve és portfóliója megváltozott, de a magyar külpolitika céljai nem változtak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll.
A háromnapos külképviselet-vezető értekezlet nyitónapján mondott beszédében a miniszterelnök azt mondta: eljött Magyarországon a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli Magyarországot. Megemlítette a politikai stabilitást és a folytatódó reformokat is, mint fogalmazott, „egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk”, amit elsősorban azzal példázott, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú.
Orbán Viktor a nagykövetek feladatairól szólva azt mondta: józan ésszel és bátorsággal kell képviselniük külföldön a magyar intézkedéseket, a misszióvezetők ragadjanak meg minden lehetőséget, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásával kapcsolatban – fejtette ki.
A miniszterelnök fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van – vélekedett.
Orbán Viktor azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár az ország az eredményeket olyan koncepciókkal, döntésekkel érte el, amelyek még ismeretlenek és nem élveznek közbizalmat az unióban, mégse vegyenek fel védekező magatartást. A feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát, hanem mutassák be azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak – emelte ki.
Egyértelművé tette, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül nem képezi vita tárgyát, „de a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”.
A miniszterelnök kijelentette: Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – „töviről hegyire” átvilágították. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.
Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre – jelentette ki Orbán Viktor, amikor Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdezte az ukrán válsággal összefüggésben bevezetett orosz embargó ügyében. A miniszterelnök szerint az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.
Szintén kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország „kőkemény”, a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát képvisel, „mert nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását” – közölte. Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne.
Navracsics Tibor előadásában azt mondta, bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség.
Semjén Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány „teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll. Az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia – tette hozzá –, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált.
Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. Ha az autonómia „másoknak jár, nekünk is jár” – mondta. Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust.
„Nem vagyunk másodrangú polgárok és másodrangú emberek” – jelentette ki, hozzátéve: vissza kell utasítani, ha az autonómia kérdésében szélsőségességgel vádolják Magyarországot.
Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.
Közlése szerint eddig 610 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és nem csökkent a beadványok száma. Tarthatónak nevezte, hogy a ciklus végére 1 millió új magyar állampolgár legyen.
Az egyházi diplomáciára térve többi között azt mondta: „reménységük van arra”, hogy a Szent Márton-évfordulón (2016-ban) Ferenc pápa Magyarországra látogat. A magyar diplomácia természetes kötelességnek nevezte, hogy kiálljon az üldözött keresztények mellett, hangsúlyozva, ez nem vallási, hanem civilizációs kérdés.
Az évenként megtartott nagyköveti értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkoznak, értékelik az előző időszakot és megtárgyalják a következő év munkájának irányait.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett háromnapos misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat.
