Szerdán már alábbhagyott az eső intenzitása Kelet-Szerbiában, a mentőegységeknek sikerült áttörni a földcsuszamlás hordalékát a Tekija–Kladovo közötti úton. A helyzet stabilizálódott, a záporpatakok zöme visszahúzódott, a Grabovica település mellett keletkezett tó vízszintje viszont növekszik. A beszámolók szerint a Duna gátja és a falu között záporpatakból létrejött hatalmas tó már a települést is elérte, a falu szélén lévő házak padlásáig ér a víz.
Mint azt Radovan Arežina, Kladovo polgármestere megjegyezte, három személyt továbbra is eltűntként tartanak nyilván, a helyszínre megérkezett Nebojša Stefanović belügyminiszter is. Szavai szerint a legkritikusabb helyzet továbbra is Grabovicán van, ahol az üzembe helyezett szivattyúk működése ellenére is tovább emelkedik a záporpatak által keletkezett és táplált tó vízszintje, a víz átlagmélysége már meghaladja a másfél métert. A terepen lévő egységek jelenleg egy pontonhíd felállításán fáradoznak. A mentőegységeknek sikerült eltakarítani a sarat a Tekija felé vezető útról is, így Kladovo és Belgrád között, igaz nehezen, de járható az út. Hozzátette, hogy az elszakadt települések lakosainak tartalékai fogyóban vannak, ivóvízre és élelemre van szükségük.
– A bajba jutott településeken maradt polgároknak fogytán van az ivóvizük, és mivel a tartálykocsik nem tudják elérni a településeket, palackos vízre van szükségünk. Egyes településeket csupán katonai teherautókkal tudjuk megközelíteni, a még elszigetelt helyekre pedig csónakokkal és kishajókkal juttatjuk el a segélyszállítmányokat – mondta Arežina.
A polgármester szerint Kladovo és Negotin között továbbra nehéz a helyzet. Tekija településre kishajókkal szállítanak élelmiszert, de nehéz a helyzet a Majdanpek közelében lévő Boljetin és Oreškovica faluban is.
Négy településről 400 személyt evakuáltak és további 300 személy hagyta el otthonát és húzódott meg a rokonainál, számolt be Goran Nikolić, a szerb belügyminisztérium tűzoltósági-mentési egységének parancsnoka. A mentési munkálatokhoz csatlakozott a csendőrség, a niši orosz–szerb humanitárius egyesület, az erdészet tagjai és a tűzoltó-egyesületek is. A parancsnok emlékeztetett arra, hogy a májusi árvizek során már bebizonyosodott, hogy kevés, csupán öt árvízmentő csapat van. Emiatt elkészítették a regionális mentőcsapatok tervét, azonban annak létrehozására pénzre van szükség.
A veszélyeztetett térségben nehezen tudnak egymással kommunikálni a mentőegységek, ezért több szerbiai rádióamatőr csatlakozott a mentési munkálatokhoz. Milan Radovanović piroti rádióamatőr szerint sokkal több eszközre és hozzáértő rádióamatőrre van szüksége a kladovói rádióhálózatnak, hogy a mentőegységek zavartalanul dolgozhassanak.
– A segíteni vágyó rádióamatőrök a 063/141-00-93-as számon jelentkezhetnek – mondta Radovanović, aki kedd óta segédkezik Kladovón.
A piroti rádióamatőrök az obrenovaci krízis idejében is segédkeztek a mentőegységek kommunikációjának biztosításában.
Zorana Mihajlović infrastrukturális miniszter az áradások következményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy az ország energiaválságban van, mert nincs elég szén, földgáz és elektromos energia. A májusi árvizek elárasztották a kolubarai szénbányát, amely fűtőanyaggal látja el az ország elektromosenergia-ellátásának felét fedező Nikola Tesla Hőerőművet, most pedig a Vaskapu vízerőműben kellett visszafogni a termelést. Megkezdték a kolubarai Tamnava-Zapadno Polje külszíni szénbányában felgyülemlett víz kiszivattyúzását és a bánya szanálását. A munkálatok elvégzésének határideje 90 nap. Goran Puzović, a Srbijavode közvállalat igazgatójának nyilatkozata szerint a szerbiai nagyobb folyókon – Duna, Száva, Morava – nem lesz árvíz, a vízszint a rendes árvízvédelmi készültség alatt, közepes szinten van. Mint megjegyezte, a Száván Horvátországból érkező árhullán a rendes árvízvédelmi készültséget éri majd csak el.
