Kevés olyan sokoldalúan tehetséges zentai fiatallal találkozhatunk, mint Menyhárt Ákos, aki végzettségét tekintve okleveles biológus és a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének doktori hallgatója. Fő kutatási területe az elektrofiziológia, az élettantudományok és az élő rendszerek vizsgálatának elektronikai háttérismerete. Ugyanakkor kiváló kommunikációs készsége, korábbi sportkarrierje és amatőr színészi képessége is nagyban hozzásegítették ahhoz, hogy megbirkózzon a napi kihívásokkal – hangzott el a zentai községi képviselő-testület városnapi díszülésén a Iuventus Pro Urbe díjjal kitüntetett Menyhárt Ákos méltatásakor.
Menyhárt Ákos nem tagadja, nagyon sokat jelent számára az elismerés, hiszen fontosnak tartja, hogy példát mutasson azoknak a fiataloknak, akik nála kevésbé sikeresek, kevésbé céltudatosak.
– Ez az elismerés mindenképpen egyfajta bizonyítékát jelenti számomra annak, hogy Zentán igenis van társasági élet, igenis van megbecsülés, és ha az ember tesz valamit a városért, akkor azt értékelik és megbecsülik. Nagyon fontos számomra, hogy példát mutathassak a fiataloknak abban, hogy ha az ember igazán szeretne, akkor nagyon sok mindent el tud érni, és akár több dolog is járhat együtt. Azt szoktam mondani, hogy jó több vasat tartani a tűzben, azaz jó, ha az embernek minél több sikerforrása van az életében, akkor ugyanis egészen biztosan nem lesz boldogtalan – magyarázta. A tűzben tartandó több vas mibenlétére irányuló kérdésünkre válaszolva hozzátette, az Ép testben ép lélek mondás az, ami leginkább meghatározza az életfilozófiáját, nagyon szereti egészségesnek és fittnek érezni magát, éppen ezért mindennap szakít időt az edzésekre, aminek köszönhetően még ma is versenyszerűen atletizál. Háromszoros szerbiai felnőtt országos bajnok 4 × 400 méteres síkfutásban, valamint magyar egyetemi országos bajnok 4 × 400 és 4 × 100 méteres síkfutásban, de ezenkívül több jelentős sportsikert is magáénak tudhat. A sport mellett azonban a tudományok iránti érdeklődése is nagyon korán megmutatkozott.
– A nagymamámmal már gyermekkoromban is a bogarakat zavargattuk a réten, később azonban az egyetemi tanulmányaim kissé más irányba tereltek, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen ugyan ökológusként kezdtem meg a tanulmányaimat, amelyeket természetesen el is végeztem, de már a második év vége felé kezdtem azt érezni, hogy ez mégsem teljes mértékben az én világom, éppen ezért utána váltottam, és a mesterképzést már az idegtudományi szakirányon végeztem el. Az idegtudományi szakirány megköveteli az embertől, hogy kutató legyen, ott már nem lehet tanárként végezni, a kutatás pedig nagyon sok időt igényel. A kutatásnak az a lényege, hogy az ember tökéletesen elsajátítsa mindazt, ami a különféle könyvekben le van írva, és azon felül legyenek saját ötletei, saját gondolatai is. Mindezt Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg a legtökéletesebben, aki azt mondta, a felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla. Ezt vallom magam is. A tudományos tevékenységemet a stroke-kutatás terén fejtem ki, azzal töltöm a napjaim jelentős részét, hogy megpróbálok terápiás célpontokat felkutatni, illetve megpróbálok a már megjelent tünetekre is hatékony gyógymódot találni – magyarázta. Arra a kérdésre, hol és hogyan képzeli el a jövőjét, hozzátette: – Ha befejezem a doktori programot, ami nagyjából másfél év múlva lesz esedékes, akkor valószínűleg külföldre fognak küldeni, mivel kétéves munkaszerződés köt majd külföldre. Lejárta után vissza kell térnem Magyarországra. Zentán az egyetemi szintű kutatásra nem lenne módom, de a lehető legközelebb szeretnék maradni a szülővárosomhoz, hiszen a családom és a baráti köröm tagjai is itt vannak, éppen ezért minden hétvégén hazajárok, hogy velük töltsem azt a néhány napot, amely a rendelkezésemre áll ahhoz, hogy kiengedjek és feltöltődjek.
Menyhárt Ákos számára saját bevallása szerint mind anyanyelve, mind zentaisága rendkívül fontos, hiszen ezek azok, amelyek a leginkább meghatározzák őt, és amelyek egyéb tényezők mellett jelentős szerepet játszottak abban, hogy eljuthasson oda, ahol most tart.
– Az én szakmámban az angol nyelv az, amelyen világszerte kommunikálni tudunk egymással, éppen ezért muszáj tökéletesen elsajátítanom ahhoz, hogy érvényesülni tudjak. Ahhoz viszont, hogy őszintén tudjak kommunikálni, és a lelkemben rejlő dolgokat a legtökéletesebben ki tudjam fejezni, a magyar nyelv a legideálisabb, hiszen ez az anyanyelvem. Zentán mindig azt érzem, hogy itt őszintén beszélhetek mindenkivel, az anyanyelvemen. Nagyon sokat jelent számomra mind maga a város, mind az a környezet, amelyben felnőttem, éppen ezért úgy érzem, bárhogyan is alakul majd a későbbiek során az életem, soha nem felejthetem el azt, hogy zentai vagyok – fogalmazott Zenta idei Iuventus Pro Urbe díjasa.
