Ahogyan a hajót tudni kell irányítani és egy hangszert megszólaltatni, a réz nyelvén is tudni kell beszélni. Ha ez az anyag életre kelne, vajon milyen mesét mondana el? Egy elvarázsolt világban a leghétköznapibb tárgyak köré – egy lámpa, egy kerék – is lehet mesét szőni. Hiszen az embernek képzelőere van, az anyagnak pedig mesemondó potenciálja. Amikor a gyermeki világ, amelyben minden lehetséges találkozik a felnőtt tudásával, ügyességével és szakértelmével, furcsa, hibrid struktúrák születnek, félig mechanikus, félig hangszer, félig gép, félig bogár, vagy növényszerű bestiárium alakul ki. Ezt a bestiáriumot Horvát Zoltán gondosan megmunkált vörös-, vagy sárgarézzel, tölgy-, nyír- vagy bükkfával, vászonnal, papírral és üveggel hozta létre, alapelemekből építkezve komplex, gazdag és furfangos mesevilágot teremtett – jellemezte Kopeczky Róna művészettörténész, a budapesti Ludwig Múzeum kurátora Horvát Zoltán Colos, szabadkai kortárs szobrászművész alkotásait, amelyek kiállítására a Balassi Intézet támogatásával a belgrádi Collegium Hungaricumban került sor.
A kiállítást Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója nyitotta meg. Elmondta, jelképesnek látja, hogy éppen egy szabadkai kortársművész kiállításával nyitnak a polgárok felé.
– Szabadka nyitott város. Őrzi a gyökereit, de nyitott a világ felé. És nemcsak a saját mezsgyéin, körein belül, hanem például, ahogy ezt vendégművészünk kiállítása is bizonyítja, nyit a francia kultúra felé is, hiszen több művészetkritikus felfigyelt arra, hogy művei Verne Gyula fantáziadús világát tükrözik. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt éppen a budapesti Francia Intézet szervezte meg nagyszabású kiállítását a Művészetek Palotájában. Horvát Zoltán kiállítására több mint 25 ezeren voltak kíváncsiak. Reméljük belgrádi kiállítása is legalább ekkora érdeklődést vált majd ki – emelte ki nyitóbeszédében Dezső János.
Horvát Zoltán Colos miután megköszönte, hogy bemutathatja alkotásait Belgrádban, elmondta, nagy hatással volt rá a szerb kultúra, a Collegium Hungaricum feladata pedig az, hogy a magyar kultúra ugyanilyen hatással legyen a fővárosban a szerb kultúrára, hiszen egy ember minél több kultúrát ismer, annál többet ér.
A kiállítás október 16-ig tekinthető meg, minden munkanapon 10 és 16 óra között a belgrádi Collegium Hungaricumban, a Gračani utca 14. alatt.
