2024. május 2., csütörtök

A magas jövedelmeket csökkentik a legnagyobb mértékben

Aleksandar Vučić szerint a kilátásba helyezett takarékoskodás az ország válságból való kilábalását eredményezi 2016-ban – Miša Brkić: Ez nem reform, hanem egyszerű tűzoltás

Amint arról Aleksandar Vučić kormányfő a Szerbiai Rádió és Televíziónak adott nyilatkozatában beszámolt, a takarékossági intézkedéscsomag részét képező nyugdíj- és bércsökkentés nem érinti a 25 ezer dinárt meg nem haladó havi jövedelmeket. A 25 ezer dinárnál magasabb nyugdíjakat és kereseteket lépcsőzetes modell szerint, lineárisan csökkenti az állam. A nyugdíjak esetében a 25 és 35 ezer dinár közötti összegeket 3,1 százalékos, 35 és 40 ezer dinár között 6,2 százalékos, 40 és 60 ezer dinár között 9 százalékos, 60 ezer dináron felül pedig 15–16 százalékos lefaragással illetik a tervek szerint. A közszféra bérei sem változnak 25 ezer dinár alatt, 25 és 100 ezer dinár között 10–10,5 százalékkal csökkentik azokat, a 100 ezer dinár feletti fizetések esetében 15–16 százalékos lesz a csökkenés.

A nyugdíjasok 60,2 százalékának, azaz több mint egymillió nyugdíjasnak nem kell megszorítással számolnia (Fotó: Molnár Edvárd)

A nyugdíjasok 60,2 százalékának, azaz több mint egymillió nyugdíjasnak nem kell megszorítással számolnia (Fotó: Molnár Edvárd)

A szürkegazdaság elleni fokozott harcot, az államapparátusban foglalkoztatott munkaerő-felesleg elbocsátását, az értelmetlen és hatástalan szubvenciók megszüntetését és a magánszektor erősítését szolgáló intézkedések foganatosítását is bejelentette a miniszterelnök. Mint mondta, minderre elengedhetetlenül szükség van annak érdekében, hogy felépüljön Szerbia beteges gazdasága. Vučić szerint a megtakarításoknak köszönhetően már jövőre tapasztalható lesz némi felemelkedés, a válságból pedig 2016-ban kerülhet ki az ország.

A pontos adatokat közölve a kormányfő arról számolt be, hogy a nyugdíjasok 60,2 százalékának, azaz több mint egymillió nyugdíjasnak nem kell megszorítással számolnia, mert 25 ezer dinárnál alacsonyabb juttatást kapnak. Mintegy 31 ezer nyugdíjasnak fizet az állam 60 ezernél magasabb nyugdíjat, őket éri most a legnagyobb csapás. A közszférában foglalkoztatottak esetében 113 ezer olyan munkás van, akinek nem kell tartania a csökkentéstől az alacsony bérek miatt.

A kormányfő számításai szerint az intézkedéseknek köszönhetően Szerbia meg tud takarítani 700 millió eurót. Kilátásba helyezte a szolidáris adó megszüntetését is. Úgy értékelte, hogy az állam nincs csődközelben, nem kell tartaniuk a polgároknak egy efféle nemkívánatos forgatókönyvtől, s hogy Szerbia fizetőképesnek számít, mert jövő áprilisig lenne elegendő pénz a kifizetésekre minden újabb eladósodás nélkül is.

Vučić nem csak arra számít, hogy a kormány csökkenteni tudja a költségvetés kiadási oldalát, hanem arra is, hogy képes lesz növelni a bevételi oldalt. Mindenekelőtt az új beruházások és a mezőgazdaság jelentik majd azokat a pénzforrásokat, melyekre az állam e bevételi oldalon számít, közölte. Ez utóbbiról szólva elmondta: a gazdaságnak ezt az ágazatát teljesen tönkretették, és az 1910-es szintre süllyesztették, most azonban javulás várható. A miniszterelnök kijelentette, hogy az állam többé nem fogja támogatni a mezőgazdasággal foglalkozó mágnásokat, akiknek nincsen szükségük semmilyen támogatásra a nyereség megvalósításához.

AZ IRÁNY JÓ, A LÉPÉSEK TÚL ÓVATOSAK

A bejelentett takarékossági intézkedésekre pozitív reakciók érkeztek az Európai Unióból. Peter Stano, Štefan Füle bővítési biztos sajtófelelőse üdvözölte a beharangozott lépéseket, melyek a strukturális reformok részét képezik, s melyek Szerbia fejlődését és konkurenciaképességét segítik elő. Az unió kész segíteni Szerbiának átvészelni ezeket a nehéz időket, akár az IPA határon átívelő támogatási program eszközeinek igénybe vételével is – jelentette ki Stano.

Freek Janmat, az EU szerbiai küldöttségének képviselője úgy vélekedett, hogy az intézkedéseket az unió a szélesebb gazdasági és pénzügyi reformok részének tekinti, és azokat mielőbb végre kellene Szerbiának hajtania. Janmat megjegyezte: a szubvenciók és banki garanciák csökkentése az EU ajánlásainak a részét képezte, s mindenképp javasolt a jelenlegi helyzetben, az állami támogatások mértéke ugyanis túl magas a jelen pillanatban. Lényegesnek nevezte, hogy a 2015. évi költségvetés és a következő három év fiskális stratégiája hozzájáruljon a várt eredmények eléréséhez.

A Pénzügyi Tanács véleménye szerint a beharangozott megtakarítások nem lesznek elegendők ahhoz, hogy az állam elérje a célját, s Pavle Petrović, a tanács elnöke szerint elengedhetetlen lesz az áruforgalmi adó növelése. Úgy fogalmazott pénteken: Vučić elismerte, hogy a tanács számításai pontosak, de a végleges döntés meghozásakor sokkal inkább azokat az embereket tartotta szem előtt, akiknek meg kell élniük a jövedelmeikből. Mint hozzátette, ha ezek a javaslatok maradnak érvényben, akkor nem lehet elkerülni az áfa emelését. A Pénzügyi Tanács egyébként korábban a nyugdíjak és bérek 15 százalékos lineáris csökkentését javasolta a kormánynak.

ELVESZÍTETT HÓNAPOK

Miša Brkić gazdasági elemző lapunknak adott nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a takarékossági intézkedéscsomag nagy mértékű populizmust jelenít meg, a lépcsőzetes bér- és nyugdíjcsökkentés – mely eleve megkérdőjelezi az intézkedések hatékonyságát – pedig arról tanúskodik, hogy valóban érzékeny szívű miniszterelnöke van az országnak.

– Ha valóban a bérek és nyugdíjak csökkentése mellett kell döntenie az országnak, akkor azt olyan módon kell végrehajtani, hogy mindenki érezze az intézkedést. A takarékosságnak akkor lett volna igazi hatása, ha az úgy történt volna meg, ahogyan azt a kormányfő az expozéjában meg is ígérte, vagyis ha a költségvetést júniusban azonnal módosították volna, és megkezdték volna a takarékoskodást is. Így csaknem fél év állt volna októberig a rendelkezésére az államnak ahhoz, hogy spóroljon a kiadásokon, a béreken meg a nyugdíjakon. Így lehetett volna megtakarítani annyit, amennyire az idén szükség van ahhoz, hogy kimentsék az államkasszát a komoly nehézségekből, a költségvetési hiány szakadékából – hangsúlyozta Brkić.

A kormányfő azonban, tette hozzá, júniustól egészen októberig vár és töpreng, a költségvetés módosításáról részleteket még nem is közölt, pedig feltehetően arra is szükség lesz, ha valóban be akarja vezetni a tervezett takarékossági lépéseket. Az ország Brkić szerint négy teljes hónapot herdált el, s ezzel négy hónap megtakarítási lehetőségeit is elveszítette. Időközben a dinár árfolyama annyit romlott az euró értékéhez viszonyítva, hogy ezek a lefaragások nélkül is eleget csökkent már a keresetek reális értéke, közölte, majd hozzátette, a beharangozott intézkedések elégtelenségéről tanúskodik a Pénzügyi Tanács legújabb állásfoglalása is, mely az áfa növelésében látja az egyedüli kiutat.

– Új reformcsomagot helyeztek korábban kilátásba, de amint láthatjuk, nem reformcsomagot, hanem tűzoltást szolgáló intézkedéscsomagot kaptunk. Arról van szó, hogy a költségvetési pénzek egy részét szeretné a kormányfő a kasszában tartani. Én ebben semmilyen reformot sem vélek felfedezni. A reform csak szóbeli formában létezik, Vučić arról beszél már kormányfő-helyettesi megbízatásának elnyerése óta, azaz harmadik éve – állapította meg Brkić.

Nyitókép: A nyugdíjasok 60,2 százalékának, azaz több mint egymillió nyugdíjasnak nem kell megszorítással számolnia (Fotó: Molnár Edvárd)