A biotermesztés, mint Szerbia fenntartható fejlődésének eszköze elnevezésű projekt keretében dolgozzák ki a Biotermesztés fejlesztése 2015-ben című akciótervet. A kezdeményezés a szabadkai Terras Egyesülettől érkezett, s a projektet három egyesület együtt valósítja meg, anyagilag pedig a Svéd Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (SIDA) támogatja.
Mint azt Snježana Mitrović, a Terras Egyesület elnöke a pénteki sajtótájékoztatón kiemelte, sokszor támadják az ehhez hasonló projektumokat, azzal az érvvel, hogy miért kell dokumentumokra, „papírra” pénzt költeni. – Tudni kell, hogy e nélkül, törvényi háttér nélkül nincs jövője a biotermesztésnek sem. Ezzel tisztában kell lennünk, és azért olyan fontos ennek az akciótervnek az elkészítése, mert miközben az elmúlt években gazdasági válság uralkodott a világban, csak a biotermesztés tud felmutatni pozitív eredményeket – mondta Mitrović.
Az akcióterv véglegesítését megelőzően két közvitát is szerveznek majd, az egyiket a Biofest keretében október 30-án, a másikat pedig november folyamán. Az elvárás az, hogy arról a városi képviselő-testület december folyamán döntsön. Ezt követően az akcióterv bemutatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd, hogy a termelők is tisztában legyenek a lehetőségeikkel. Mitrović hozzátette, természetesen a hosszú távú terv az, hogy köztársasági szinten is elfogadásra kerüljön egy hasonló akcióterv, hiszen a biotermesztéssel nagyon keveset foglalkozik az állam.
Nenad Novaković, az Organic Control System igazgatója, az akciótervet kidolgozó munkacsoport tagja beszámolt arról, hol is tartanak az akcióterv kidolgozásában.
– Szabadka szerbiai szinten a biotermesztés központjának számít. Ennek ellenére szinte semmit sem tudunk az itteni termelőkről, pontosan hányan is vannak, mit termesztenek, mekkora területen. A bejegyzett termelőkről ugyanis a pénzügyminisztériumban van adatbázis. Mindenekelőtt tehát szeretnénk tisztán látni, hogy már jövőre 300–500 hektárral növeljük a biotermesztés alatt lévő területeket. Jelenleg Szabadkán mintegy 350 hektárnyi területen folyik biotermesztés. Az akcióterv másik része azt a tíz célkitűzést tartalmazza, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Szeretnénk, ha a biotermesztésről szóló akcióterv helyi szinten a szerves része lenne a mezőgazdasági akciótervnek, fejleszteni szeretnénk az intézményes és a tanácsadói hátteret is, kutatásokat végeznénk, fejlesztenénk a formális és nem formális oktatást, de hangsúlyt fektetnék a helyi piac fejlesztésére, illetve az export népszerűsítésére is.
Snježana Mitrović hozzátette, hatalmas a kereslet a biotermékek, késztermékek iránt, s lenne lehetőség az exportra, de például Németország esetében 25 tonna az a minimális mennyiség, amelyet fogadnának. Már kedvezményt is biztosítottak, miszerint a 25 tonna lehet különböző termék (szója, búza, kukorica, zöldség és gyümölcs is), de ezt a mennyiséget sem tudja Szerbia biztosítani. Ez is csak azt bizonyítja, érdemes áttérni a biotermesztésre.
