A tanácskozás idei témája a biomassza volt, mint a legjelentősebb megújuló energiaforrás Európában és Szerbiában. A partnerország szerepét Magyarország vállalta. Varga-Haszonits Zoltán ideiglenes ügyvivő belgrádi magyar nagykövet megtisztelte jelenlétével a találkozót.
– A mai konferencia több szempontból is fontos, és minden területen szorgalmazzuk a magyar–szerb gazdasági kapcsolatok fejlődését. A megújuló energiaforrások egy jövőbemutató terület, és hosszú távú együttműködést eredményezhet. Azt az üzenetet kaptam az együttműködés résztvevőitől, hogy nemcsak üzleti, hanem szociális vonatkozása is van az olcsó és fenntartható energiaforrások alkalmazásának. Ennek az energiának a felhasználása mind Szerbia, mind Magyarország számára nagyon fontos, ezért az Európai Unió anyagilag támogatja – ismertette Varga-Haszonits.
– Tanulmányi utazásokat szerveztünk Magyarországra, és bemutattuk a szerbiai vendégeinknek a kazánok működését. Ezeken a tanulmányutakon szerzett gyakorlati tapasztalatokról számolunk most be. Nagyon bízunk abban, hogy Szerbia hasznát tudja venni a 5–20 megawatt teljesítményű kazánjainknak, amelyekkel kiválóan lehet fűteni a kis- és közepes méretű városokat. A lényeg, hogy használata fele annyiba kerül mint a hagyományos fűtési rendszereké – mutatott rá Kunos József György a magyarországi MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. szerbiai képviselője.
Csáki Mihály, az ECOPANONIA ökológiai energiaklaszter elnöke elmondta, hogy ami a kutatásokat illeti Vajdaságban, a biomassza-kapacitást pontosan felmérték.
– A legnagyobb probléma az, hogy nem lehet definiálni a biomasszapiacot, mivel a magántulajdonosok nem érdekeltek abban, hogy többéves szerződést írjanak alá egy hőteleppel. Az ECOPANONIA 2014 márciusától a MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. szerbiai kommunikációs stratégiai partnere vagyunk. Tanulmányi utakat szervezünk Magyarországra, ahol bemutatjuk az itteni szakembereknek, hogyan működnek a biomasszaüzemek. A mostani konferencián lényeges és gyakorlati dolgokat mutatunk be, Szerbiának a sikeres biomassza-felhasználás felé vezető útját vázoljuk fel. Az elmúlt hat hónapban körbejártuk a szerbiai és vajdasági hőtelepeket, és felmértük milyen állapotban vannak ahhoz, hogy biomassza-projektumokat lehessen beindítani bennük. Mintegy 30-40 százalékuk felkészült, viszont hogy egy projektum beinduljon, szükség van egyéves felkészülési időre – részletezte Csáki.
Kaszás Anikó, a szegedi Transcommers Kft. elektronikai ipari vállalkozás ügyvezető igazgatója kiállítóként és előadóként érkezett az újvidéki tanácskozásra.
– A cégünk szünetmentes tápegységeket, szolárium-gyártelepet és LED-megvilágításokat gyárt. Úgy gondolom, hogy ezekre Szerbiának is szüksége van. A szünetmentes áramforrás áramszünet esetén biztosítja az energiaellátást, legyen szó háztartásról vagy ipari rendeltetésű felhasználásról. Olyan invertereket forgalmazunk, amelyek napenergiából villamos energiát tudnak előállítani. Ennek kapcsán ki kell emelni, hogy ilyen módon jelentős mennyiségű energiát tudunk megtakarítani – nyilatkozta Kaszás.
