Az ukrán erők megkezdték a nehézfegyverek visszavonását a minszki megállapodás szerinti fegyvermentes zóna kialakítása érdekében. Kijev értesülései szerint a másik oldal is megkezdte a nehézfegyverzet visszavonását, valamint Oroszország is megkezdte a csapatai kivonását Ukrajnából.
A napi rendszerességgel lőtt Donyeckben hétfőn hallgattak a fegyverek, aminek örömére egy utcai zenészduett alkalmi „koncertet” adott (Fotó: Beta/AP)
Kijev, Moszkva és a kelet-ukrajnai szakadárok képviselői pénteken állapodtak meg, hogy 30 kilométer szélességű ütközőzónát hoznak létre, amelynek a középvonalától mindkét fél 15-15 kilométerre hátravonja a nehézfegyverzetét. Az övezetet fő rendeltetése, hogy biztosítsa a szeptember 5-én kötött tűzszünet betartását.
Andrij Purhin, a szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság miniszterelnök-helyettese” azt mondta, a felek közötti bizalmatlanság miatt még hozzávetőlegesen sem lehet megmondani, mikorra jön létre a fegyvermentesített övezet. Kérdésesnek nevezte azt is, hogy az EBESZ teljesíteni tudja-e majd a ráruházott feladatot, hiszen képviselői jelenleg megfigyelőként és nem békefenntartóként tevékenykednek. A múlt heti megállapodás szerint ugyanis az EBESZ megfigyelői végeznék a fegyvermentesített övezet ellenőrzését.
Kijevi források szerint az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egy szakadár csoportot, amely támadást intézett ellenük a Donyeck és Mariupol között félúton lévő Hranyitne településnél. Hranyitne környéke azután került a szakadárok ellenőrzése alá, hogy a múlt hónap végén – Kijev állítása szerint – orosz alakulatok hatoltak be Donyeck megye déli részébe, és elfoglalták az Azovi-tenger partján fekvő Novoazovszkot.
Dmitro Timcsuk, a harcokat követő kijevi katonai szakértő arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában a hadműveletek övezetében a tűzszünet ellenére legalább negyvenszer támadták meg az ukrán sereg állásait. Állítása szerint a Donyecktől északkeletre fekvő Debalceve és Mariupol térségében folytak heves harcok; a szakadárok délről, az Azovi-tenger partvidéke felől, valamint északról, Donyeck és Luhanszk megyei területek irányából egyszerre indítottak támadásokat. Timcsuk azt állítja, hogy a szakadároknak főként lőszerutánpótlást szállított a legutóbbi, mintegy 200 teherautóból álló orosz segélykonvoj, amely a múlt hétvégén hatolt be Ukrajna területére, és azóta visszatért Oroszországba.
Ukrán források szerint az előző éjjel a szeparatista egységek ismét rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a donyecki repülőtéren lévő ukrán állásokat. A tűzszünet életbe lépése óta szakadatlanul ostromolják a megyeközpont repterét, amelyet ellenőrzésük alá akarnak vonni.
POROSENKO: „KÉSZNEK KELL ÁLLNUNK, HA A BÉKETERV NEM MŰKÖDIK”
Az ukrán államfő szerint országának fel kell készülnie területe védelmére arra az esetre, ha mégsem sikerül érvényt szerezni a válságrendezést szolgáló béketervnek, de egyedül katonai eszközökkel a háborút nem lehet megnyerni. „Késznek kell állnunk az ország védelmére, ha a béketerv nem működik. Erősítenünk kell a védelmi vonalainkat, erősítenünk kell a hadseregünket” – hangoztatta Petro Porosenko, és bejelentette, hogy a nemzetbiztonsági tanács már elkészített egy új katonai doktrínát, amelyet csütörtökön mutatnak be a nyilvánosságnak.
Porosenko arról is beszélt, hogy a hadműveletekben bevetett haditechnika csaknem 60-65 százaléka megsemmisült, de a hadsereg minden szükséges eszközt – felderítő berendezéseket, lokátorokat – kapott a nyugati országoktól ahhoz, hogy többszörösére növelje a hatékonyságát.
A tűszünet idején visszavonták azokat az alakulatokat, amelyek arcvonalban voltak – mondta Porosenko, és közölte, hogy az egyik ilyen egységben szolgált fia is. Arról is beszélt, hogy kizárólag katonai eszközökkel nem lehet folytatni a háborút Luhanszkban és Donyeckben. „Senki se tápláljon hiú reményeket, az ukrán fegyveres erők nem tudnak behatolni ezekbe a városokba, mert minél több katona menne oda, annál több katona érkezne Oroszországtól” – mondta.
