Érinti-e Önt a kormány bér- és nyugdíjcsökkentő intézkedése?
Összesen: 343
A háborús évek alatt elszegényedett, és a nagy demokratikus változások után csalódott lakosság most újabb megpróbáltatások elé néz. A kormány bér- és nyugdíjcsökkentő intézkedése érinti mindazokat, akiknek jövedelme magasabb mint 25 000 dinár, ami az életszínvonal további csökkenéséhez vezet.
Az állami intézményekben az utóbbi években majdnem csak kizárólag pártalapon juthattak munkához az emberek, a pártok ezekben az intézményekben helyezték el híveiket, szavazóbázisukat, a hűségért természetesen jó fizetést biztosítva. Nem a termelés serkentésére, vagy a magánosítás felgyorsítására összpontosított az állam, hanem kizárólag a hatalom megőrzésére. Ez azonban nem tarthat örökké, a rengeteg kitalált munkahely a végsőkig kimerítette az államkasszát, a szakadék szélére sodorta az országot, valamit változtatni kell.
Mit változtathat azonban egy olyan hatalom, amely maga alakította ki az előállt helyzetet? Több számadat is elhangzott, mekkora elbocsátásokra van szükség a közszférában, de hogyan rúghatják ki saját embereiket a hatalmi koalíció vezetői? Napok óta azt rebesgetik, hogy a jelenleg legerősebb párt berkein belül torzsalkodások folynak, senki sem akar megválni a jó fizetésétől és az eddig biztosnak vélt munkahelytől. A túlduzzasztott állami apparátus pártkatonái most érzik a vészhelyzetet, sztrájkolnak a rendőrök, az oktatásügyi dolgozók, az ügyvédek, és voltak tiltakozások a közvállalatoknál is. Az aránylag tisztességes fizetéssel rendelkezők soraiból lázadoznak a legtöbbet, annak ellenére, hogy nem őket érinti legsúlyosabban a „reform”.
Csak azok hallgatnak, akik eddig is a szegénységi küszöb környékén tengődtek, ők már régóta beletörődtek a sorsukba, nagyjából olyan emberekről van szó, akik nem tartoztak egyik politikai klánhoz sem, és a pártokrácia burjánzása alatti években nem láttak kiutat, így jobbnak látták a passzív túlélést választani – vagy persze az elvándorlást. Nem dőltek be a politikusok ígéreteinek, életüket a napi megélhetési gondok, a hónap végén befizetésre váró számlák határozzák meg, számukra egy-két ezer dinár megvonása is óriási bajt jelent.
Az intézkedések természetesen a nyugdíjasokat is érintik, azok, akik életük nagy részét ledolgozták, és arról álmodoztak, hogy nyugodt, békés időszak következik életükben, nagyot csalódtak. Állítólag, szerzett és elidegeníthetetlen jog a nyugdíj, amelyet nem lehet tetszés szerint csökkenteni, a Szerbiai Nyugdíjasok Szakszervezeteinek Egyesülete kilátásba helyezte, ha csökkentik a nyugdíjakat, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak segítségért.
Magyarán, senki sem örül a kikényszerített „reformoknak”, a politikusoknak senki sem hisz, csak az ideiglenes jólét miatt támogatják őket, a pártprogramokra, az ígéretekre vagy a tervekre senki sem figyel, és ez elég nagy baj.
