Nemcsak Budapesten, Pécsett, Szegeden, Debrecenben vagy a dalmát tengerparton lehet múzeumokat, templomokat és egyéb történelmi, vallási, kulturális helyszíneket látogatni, hanem itt, a közvetlen környezetünkben is. Nemrégiben a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokra érkezők közül mintegy 150-en végigjárták Szabadkán azt a néhány száz méteres kulturális útvonalat, amely a Szent Teréz-templom előtti téren kezdődik és a Szabadkai Városi Múzeum épületében végződik, ahol ez év tavaszán megnyílt a Vajdasági Magyar Képtár. A magyar kultúrának és a magyar irodalomnak ezt az útvonalát először annak ötletgazdájával, Lovas Ildikóval, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális tanácsosával lapunk hasábjain, egy interjú során gondolatban jártuk végig idén áprilisban. Most pedig szeptember végén a Vajdaság több településéről a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokra érkezett látogatók közül többen végig is sétáltak ezen az útvonalon, amely a város nagy szülöttjeihez, köztük Kosztolányi Dezsőhöz és Csáth Gézához kötődik. Családi programba, iskolai kirándulásba is érdemes beiktatni, mert gyerekeinknek is izgalmas ott lépkedni, ahol egykoron Kosztolányi, Csáth járt-kelt, élete egy időszakát töltötte.
A szabadkai Szent Teréz tér legjelentősebb épülete a Szent Teréz-székesegyház, amelyet 1779-ben emeltek. A szabadkaiak csak Nagytemplomként emlegetik ezt a késő barokk épületet, amelyben Kosztolányi Dezsőt is keresztelték. A templom és a Szabadkai Püspökség épülete között áll a jövőre 200 éves Szentháromság-szobor, amely hamarosan visszakerül eredeti helyére, a város szívébe, az egykori központi szabadkai piactérre.
A Szent Teréz-templomtól 50 méternyire működött egykoron Lifka Sándor – aki vidékünkön a kinematográfia egyik úttörője volt – mozija. Ma itt található a Lifka Sándor art mozi, valamint a Kosztolányi Dezső Színház, és az épület előtt áll Lifka mellszobra is.
A Szent Teréz-templommal szemben ott van a varázsló kertje (amely minden Csáth-rajongót izgat). A tervek szerint a zsákutca elejére kerül majd egy emléktábla. Innen néhány épület választja el a sétálót Csáth Géza szülőházától, és szintén nagyon közel vagyunk a Kosztolányi-emlékparkhoz. Itt, a Petőfi Sándor utcában, a gimnázium épület előtt található Kosztolányi mellszobra, Almási Gábor (1911–1994) szabadkai szobrászművész alkotása, amely 1985-ben került leleplezésre (Dévavári Zoltán még 1966-ban megrendelte az alkotótól, de több mint 20 évet kellett várni az engedélyezésre). Itt áll a gimnazista Kosztolányi egész alakos szobra is, Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész alkotása, amelyet idén március 28-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök avatott fel. A gimnázium igazgatója 1901-től 18 éven át Kosztolányi Árpád volt, az épület egyik szárnyában volt a szolgálati lakás, és ebbe az iskolába járt fia, Kosztolányi Dezső is, amíg nyolcadikos gimnazista korában rövid úton el nem tanácsolták.
Továbbhaladva a Zsinagóga elé érkezünk. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a magyar szecesszió stílusában álmodták meg. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. Szomszédságában áll a Szabadkai Városi Múzeum épülete, Fenyves Ferenc egykori háza, amelyben a Bácsmegyei Napló szerkesztősége is működött. A Vajdasági Magyar Galéria képeiben gyönyörködve akár több órát is el lehet tölteni, és ne sajnáljuk az időt a Geréb Klára (1897–1944), Szabadka első akadémiai grafikusnője és iparművésznője munkáiból készült kiállítás megtekintésére sem. (Geréb Klára 1927-ben férjhez ment Fenyves Lajoshoz, a Bácsmegyei Napló és a Minerva nyomda társtulajdonosához, és 1944-ig, elhurcolásáig itt élt ebben az épületben.)
