Lehet, hogy kormányunknak is figyelembe kellene venni azt az ajánlást, miszerint a gazdasági növekedést nem szabad drasztikus költségvetési megszorításokkal megfojtani. Ezt tanácsolták a Nemzetközi Valutaalap képviselői a világ kormányainak már többször is, de legutóbb a szombaton megtartott New York-i összejövetelen. A valutaalap nemzetközi monetáris és pénzügyi bizottságának tagjai szerint a világon elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség, a legtöbb ország pedig csak alacsony és lassuló növekedéssel számolhat a jövőben. A bizottság sürgette: a tagállamok hajtsanak végre reformokat a szociális rendszerükben és a munkaerőpiacon, hogy az így megtakarított pénzből infrastrukturális beruházásokat tudjanak elindítani. A Nemzetközi Valutaalap a hét elején 3,4-ről 3,3 százalékra módosította a globális növekedési várakozását. Ezzel az idén már harmadszor rontott az előrejelzésen.
Globálisan nem túl fényesek tehát a gazdasági kilátások. Fegyveres konfliktusok, politikai feszültségek, fenyegető ebolajárvány és az egyéb negatív kilátások nem sok jót ígérnek. Megint az a helyzet, hogy legnagyobb mértékben az Amerikai Egyesült Államok generálja a globális növekedést. Kína lassulásáról beszélnek. Ez abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági növekedés 8 százalék alatt marad, valahol 7,5 százalék környékén, miközben az ország vezetése szerint minden a tervek szerint alakul. Valljuk be, nagyon sok ország esetében ennek a felével is már dicsekednének, de Kína mégis más. A világ legnépesebb országának gazdasága öt éve a legkisebb ütemben az idei harmadik negyedévben fejlődik. Ez mindenképpen rossz hír a globális gazdaságnövekedés szempontjából. A harmadik negyedévi adatokat egyébként csak október 21-én ismertetik Pekingben. Az első negyedévben az egész évet tekintve 7,4 százalékkal, a második negyedévben 7,5 százalékkal nőtt a kínai GDP. Fontos megjegyezni, hogy ezt a szintet is csak nagyon aktív kormányzati gazdaságélénkítéssel sikerült elérni. Elemzők nem tartják kizártnak, hogyha kiderül, hogy lassult a gazdaságnövekedés a harmadik negyedévben, akkor a jegybank akár csökkentheti a kamatot. Ennél is valószínűbb azonban, hogy a kormány további gazdaságösztönző intézkedéseket jelent be.
Ha sorra vesszük a nagyokat, az orosz gazdaság a szankciók miatt hanyatlik, a feltörekvő Brazília is „gyengélkedik” az utóbbi időben. A világgazdaság egyetlen üde színfoltja – a folyamatok, irányzatok tekintetében – India. A hatalmas ázsiai ország gazdasága ugyanis 5,7 százalékkal gyarapodott a második negyedévben, és ez a leggyorsabb tempónak számít az utóbbi két évben. A májusi választások eredményeként – harminc év óta először – egy biztos parlamenti többség támogatásával rendelkező kormány alakult, ami lehetővé teszi a hatékony kormányzást. Az első eredmények máris megmutatkoztak: özönlik a külföldi tőke az országba. A külföldi befektetők 12,5 milliárd dollárt pumpáltak az indiai részvénypiacba március és augusztus között, hatszor annyit, mint az előző év azonos időszakában. Eddig már több mint 25 százalékkal drágultak az indiai részvények az év eleje óta, várhatóan pedig hamarosan új rekordokra szöknek fel az árfolyamok, mivel a kedvező gazdasági kilátások mágnesként vonzzák a külföldi befektetőket.
Európához képest Ázsia gazdasága még mindig dübörög ugyan, viszont az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) csökkentette az idei és a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését Délkelet-Ázsiára, miközben a kontinens egészére nézve nem változtatott prognózisán. Várhatóan lassul a GDP gyarapodásának üteme Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Thaiföldön és Vietnamban, Malajziában viszont az export bővülése következtében gyorsulásra lehet számítani. Az ABD Kínát illetően az idén 7,5, jövőre pedig 7,4 százalékos növekedést vár. India esetében az ABD fenntartotta az idei évre vonatkozó 5,5 százalékos növekedési előrejelzését, a jövő évre viszont 6,0 százalékról 6,3 százalékra emelte várakozását.
India válhat tehát a világgazdaság egyik motorjává, mindez azonban nem elég a fenntartható és tartós kilábaláshoz. Ezt mutatja a Brookings Institute és a Financial Times közös TIGER indexe is. A TIGER-index (Tracking Indices for the Global Economic Recovery) reálgazdasági és pénzügyi adatokat, valamint hangulatmutatókat hasonlít össze a múltbéli átlagokkal, így próbálva metszetet, pillanatképet adni a globális gazdaságról. A TIGER-index most azt mutatja, hogy a fejlett és feltörekvő gazdaságok többségében kifogyni látszik a lendület. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága tehát úgy tűnik, még tartja magát, India pedig a kellemes meglepetés, a többiek viszont veszítenek lendületükből. A világ azonban nem támaszkodhat csak az USA húzóerejére, ezért véli úgy a legtöbb elemző, hogy a világgazdaság most hosszú időre leragadhat a válság szélén egyensúlyozó, középszerű pangás állapotában. Alighanem ebben az egy dologban országunk már biztosan megelőzte a korát.
