Danilo Kišnek jelentő szerepe volt abban, hogy a szerb ajkú költészetkedvelők megismerkedjenek a magyar költőkkel. Éppen ez a kiemelkedő jelentőség adott okot Marko Čudićnak, a Belgrádi Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke tanárának, hogy két előadásban beszéljen Danilo Kiš fordításiról. A Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetének helyiségeiben, bár a múlt héten Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós verseinek szerb fordítási közül mutatott be néhány verset, ezúttal a kortárs költők: Kassák Lajos, Juhász Ferenc, Petri György és Pilinszky János iránti kapcsolatára fókuszált.
– 1966 fontos dátum Danilo Kiš fordítói poetikájában és pályafutásában, hiszen akkor fordította le Juhász Ferenc József Attila sírja című versét, Na grobu Jožefa Atile címmel, amiben fantasztikusan sikerült visszahoznia Juhász bestiáriumát, amivel több irodalmár is foglalkozott, többek között Bányai János is. Ezekre a részletekre szerettem volna rámutatni, még azokon a helyeken is, ahol szó szerint fordítja a sorokat, ugyanis Danilo Kiš tudta, hogy szerbül is jól hangzik majd, ha a Juhász Ferenc fordításaiban új szóösszetételeket használ, főként a komplex képeknél – emelte ki Čudić Marko. Hozzátette, a másik költő, aki nagy hatással volt Kišre, az Petri György.
– Petri György volt az, aki visszahozta Danilo Kišt a versfordításhoz, aki a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején nem fordított verseket. Aztán felfedezte Petri György költészetét, amitől el volt ragadtatva. Azt gondolom Danilo Kišnek nem sikerült kizökkenteni Petri György költészetét a kánonból, sőt azt gondolom, hogy a fordítások vetekednek az eredeti verssel, olykor felül is múlják azt. Ami nem biztos, hogy jó a fordító szempontjából. Például A párttitkár nyilatkozik című versét rímekben fordította le Kiš, ami nem jellemző az eredeti versre. Danilo Kiš azt vallotta azért fordította páros rímekkel, ami egy kicsit banálisan hangzik szerbül, hogy szándékos elidegenítési effektus szeretett volna így elérni, amitől úgy hangzanak a versek, mintha az a szerb szatírikus költészet része lenne – magyarázta az egyetemi tanár.
Kérdésünkre válaszolva, miszerint az bizonyos, hogy Danilo Kiš közelebb hozta a magyar költészetet a szerb olvasókhoz, de ezen kívül miért fontos ő a magyar közösség számára, Čudić elmondta:
– Talán a magyar irodalomra volt hatással, hiszen Danilo Kiš hatott a fiatal költőkre, így Radics Viktória poetikájára, Balázs Attila, Bozsik Péterre, Ladányi István poetikájára is. De ezek individuális találkozások, éppen ezért inkább azt mondanám, hogy a magyar közösség számára is az a fontos, amit az egyének alkotnak – mondta.
