A beutazási tilalmakkal mélypontra kerültek az amerikai–magyar kapcsolatok – vélik külügyi szakértők és a tengerentúli magyarok képviselői. Az ügy csak az utolsó csepp volt a pohárban, Washingtonnak 2010 óta folyamatosan akad gondja a jobboldali magyar kormánnyal. Mi lehet a kifogások mögött? Hogyan látja a helyzetet az Amerikai Magyar Szövetség elnöke? Milyen politikával lehet sikeres Washingtonban Szijjártó Péter?
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója és André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője (Fotó: MTI)
A washingtoni kormány legújabb, „feketelistázásról” szóló döntése, amely szerint eddig még meg nem nevezett tíz magyar állampolgárt tiltanak ki az Egyesült Államokból, csak az utolsó csepp a pohárban. A konfliktusok a Fidesz–KDNP 2010-es győzelme óta erősödtek fel: már az új alkotmány is a bírálatok céltáblája volt, többen hevesen kritizálták az egyházakról szóló paragrafust, pergőtűz alá került a médiatörvény is. Kifejezetten rossz visszhangja volt az Egyesült Államokban a „keleti nyitás” Oroszországra érvényes részleteinek, a Pakssal kapcsolatos fejleményeknek. Nemrég Magyarország megrovást kapott, mivel leállította a gázszállítást Ukrajnának, Bill Clinton és Barack Obama is negatív példaként emlegette a magyar kormányt a civil kezdeményezések „eltiprása” miatt.
A mostani helyzet tehát nem előzmény nélküli. Kétségtelenül kijelenthető, hogy mélypontra kerültek az amerikai–magyar kapcsolatok. Igaz ez még akkor is, hogyha az USA kifogásai nem kevés kívánnivalót hagynak maguk után: a fél világ üzletel Oroszországgal, az Ukrajna felé a gázszállítást a magyaroknál korábban leállító lengyelekre nem érkezett panasz, Washington pedig könnyen szemet huny nyilvánvalóan demokráciadeficites országok (pl. Szaúd-Arábia) ügyei felett, ha gazdasági érdekei éppen úgy kívánják. A kitiltással kapcsolatban sem tisztázott még sok körülmény (csak találgatások vannak arról, hogy kik lehetnek azon a bizonyos feketelistán), és egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen nyomozati anyagok, vizsgálatok alapján használja André Goodfriend amerikai ügyvivő a korrupció kifejezést.
Mi lehet ez az amúgy kétes államok esetében alkalmazott feketelistázás: a korrupció elleni jogos küzdelem? Politikai nyomásgyakorlás egy szövetséges országra? Szándékos megszégyenítés? Az USA nem segít tisztán látni azzal, hogy félinformációkkal, konkrét ügyek, eljárások említése nélkül tájékoztatta a közvéleményt.
Az Egyesült Államoknak jelenleg nincs nagykövete Budapesten, André Goodfriend ügyvezetőként irányítja a követséget. Szakértők úgy vélik, hogy nagyon erős, befolyásos diplomatának kellene ahhoz Budapestre jönni, hogy a külügyminisztérium által jóváhagyott jelenlegi irányvonalat meg tudja változtatni. Erre kevés esély van.
Mindeközben az amerikai magyarok szomorúan figyelik a két ország egyre romló kapcsolatát. „Csak remélni lehet, hogy a felek visszatérnek a hagyományos diplomáciához, ahelyett hogy a nyilvánosság előtt oktatnák ki egymást és politikai nyomásgyakorlással akarnák megoldani a nézetkülönbségeket. Annál is inkább, mert a két országot hosszú barátság és közös értékek kötik össze. A kétoldalú jó kapcsolat és a kölcsönös tisztelet elengedhetetlen, hiszen az Egyesült Államok és Magyarország természetes szövetségesek” – mondja Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke.
Szijjártó Péter kedden Washingtonba látogat. Kollégája, John Kerry nem fogadja. Azzal a Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkárral tárgyal, aki eleve ellenszenvvel figyeli az Orbán-kormány tevékenységét. Emlékeztetőül: Nuland korábban arra figyelmeztetett, hogy az európai vezetők hasznot húznak az uniós és a NATO-tagságból, miközben egyesek elfelejtették, hogy ezek az intézmények milyen értékeken alapulnak. „Azt kérdezem ezektől a vezetőktől, hogyan képesek a NATO 5. cikkelyével takarózva aludni éjszaka, miközben nappal az illiberális demokráciát építik, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a szabad sajtót, és démonizálják a civil társadalmat” – fogalmazott Nuland.
Az új magyar külügyminiszterre tehát – aki az amerikai kép szerint nem „atlantista”, hanem a „keleti nyitás” híve – komoly feladat vár: meg kellene győzni tárgyalópartnereit, hogy Magyarország elkötelezett NATO-szövetséges, megbízható gazdasági partner és demokrata. Egy biztos: Szijjártó kurucos odamondogatással nem lehet sikeres, Magyarország kizárólag szofisztikált diplomáciával kerülhet ki a hullámvölgyből.
