Rendkívüli feszültség uralkodik Hongkongban, ahol a demokráciát követelő diákok és a kínai hatóságok képviselői kedden találkoznak, hogy a lassan egy hónapja tartó válság rendezéséről tárgyaljanak. A hét végén ismét összecsapások voltak a demonstrálók és az ellenük kivezényelt rendőrök között.
A rohamrendőrök kordonja igyekszik útját állni a tüntetőknek a Mong Kok negyedben (Fotó: Beta/AP)
A főként diákokból összegyűlt több ezer tüntető a szeptember 22-e óta tartó tiltakozás „védjegyévé” vált esernyőkkel védte magát a mintegy ötszáz rendőrrel szemben, akik gumibottal, kutyákkal és könnygázzal oszlatták a tömeget. Az összetűzésekben legalább tizenöt egyenruhás megsérült. A tüntetők között is vannak sérültek, sőt a rendőrök csaknem harmincat őrizetbe is vettek közülük.
A diákok azt követelik, hogy Hongkong új kormányzóját demokratikus módon válasszák meg. A voksolás ugyan 2017-ben lesz, de a tiltakozók már most attól tartanak, hogy a különleges státusú és közigazgatású kínai városban a pekingi kommunista vezetés kiválasztottjának a kezébe kerülhet az irányítás. A diákok (és sokan mások is Hongkongban) a jelenlegi kormányzót, Leung Csun-jinget is Peking lekötelezettjének tartják. Szerintük ez nincs rendjén, mert a város legfontosabb vezetőjéről nem pekingi határozattal, hanem szabad választással kell dönteni.
A diákok arra hivatkoznak, hogy a brit kormánnyal kötött megállapodás értelmében, amely a várost 1997-ben visszajuttatta Kína fennhatósága alá, a hongkongi kormányzót demokratikusan kell megválasztani. Elutasítják azt is, hogy a pekingi vezetés dönt a kormányzóválasztás jelöltjeiről.
A 2017-es voksoláson minden választó szavazhat ugyan, de Peking augusztusi döntése értelmében csak két-három jelölt indulhat a kormányzói tisztségért, ezért csak rájuk lehet voksolni. A jelölteket azonban egy bizottság választja ki, előzetes szűrés alapján.
A Kínát irányító kommunista párt értelmezésében ez összhangban van a Hongkong különleges jogállását szavatoló alkotmánnyal. A diákok az ellenkezőjét állítják. Szerintük a törvény szavatolja az általános választójogot. Azzal érvelnek, hogy ennek a szabad jelöltállítás is a részét képezi, vagyis a kormányzói tisztségért nemcsak az indulhat, akit Peking (egy bizottság segítségével) kijelöl, hanem mások is.
A választás körüli huzavona a legsúlyosabb politikai válságot gerjesztette Hongkongban, amióta a város 1997-ben visszakerült kínai fennhatóság alá. A tüntetések okozta rendkívüli feszültség miatt a hongkongi városi vezetés a hét végén bejelentette: kedden az alkotmány reformjáról is tárgyalnak a tüntetőkkel. A pekingi kommunista hatalomnak egyre kellemetlenebb a „zűrzavar” a városban, amely akár el is húzódhat, ha kedden nem sikerül közelebb jutni a megegyezéshez.
