A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SZÖSZSZ) újvidéki tanácstermében tegnap bemutatták a szlovák felek a Szociális párbeszéd fejlesztése elnevezésű, a szlovák állam és Szerbia között zajló twinning projektumot. A tanácskozáson részt vett a már említett SZÖSZSZ, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (FEÁSZ), a Vajdasági Munkaadók Uniója, valamint a tartományi gazdasági, munkaügyi, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság.
A Szlovák Köztársaság által elindított uniós IPA-projektum elsősorban a kollektív tárgyalásfolyamatok és a szociális dialógus szerbiai megvalósulását tanulmányozza, illetve igyekszik javítani feltételein.
A felmérés arra kereste a választ, hogy milyen hatékony Szerbiában a szociális-gazdasági tanácsok munkája, illetve a szociális dialógus. Az eredményeket Ján Gramata és Galia Terzijeva szlovák szakemberek ismertették.
Tóth Bátori Erzsébet, a FEÁSZ tartományi bizottságának elnöke lapunkhoz intézett nyilatkozatában elmondta, maga a határon átívelő IPA-program több síkon zajlik. Egyrészt képzéseket szerveznek az illetékeseknek a jól működő szociális párbeszéd felállításának elsajátítására, egy olyan dialógus létrehozása céljából, ami megfelel az EU irányelveinek. Másrészt a tervezet a meghatározó országos szervek között igyekszik elősegíteni és fejleszteni a szociális párbeszéd folyamatit nemzeti szinten is. Emellett az utóbbi program megvalósításába az önkormányzati szerveket is bevonják.
Mint a FEÁSZ tartományi bizottságának elnökétől megtudtuk, a tanácskozás egyik fő témája volt az állam szerepe a kollektív tárgyalási folyamatok terén. Mint kiderült, a felek egyhangúlag megállapították, hogy a kormány helytelenül járt el a közelmúltban a törvények meghozatalakor (munkatörvény, csődeljárási törvény stb.), hiszen gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a szakszervezetek követeléseit, tiltakozásait. A másik boncolgatott téma pedig az volt, hogy ezen a téren Szerbia mennyit fejlődött a 2000-es események óta.
Az utóbbi téma mentén Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár a találkozón arra mutatott rá, hogy nem ez az első alkalom, amikor az Európai Unióból érkező felek az egyetemes szerbiai szociális dialógus helyzetéről készítenek felmérést. Értékelése szerint az uniós felek mindig ugyanabból a pontból indultak ki, tehát elmondható, hogy az országban a szociális párbeszéd meglehetősen alacsony színvonalú, kiaknázatlan tárgyalásfolyamat.
Az előadás záradékaként a tanácskozás résztvevői egybehangzóan megállapították, hogy a szociális dialógus felállítása és a szociális-gazdasági tanácsok tevékenysége terén jócskán akad kifogásolnivaló, valamint hogy a 2000-es rendszerváltás óta Szerbia gyakorlatilag „kullog a demokrácia után”.
