A Természettudományok időszerű kérdései és diskurzusai elnevezésű tanácskozás célja egy interdiszciplináris és kulturális értelemben is tág perspektívákat nyitó dialógus létrehozása, amely a világunk, múltunk és jelenünk legfontosabb kérdéseiről, mindenkit érdeklő dilemmák megtárgyalásáról, és egy kölcsönös reáltudományos, humántudományos párbeszédről szól.
Dr. Lepeš Josip, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja elmondta, a konferencia a természettudományokkal foglalkozik, a legjobb időpontban került megszervezésre, hiszen a közoktatásban a természettudományi tárgyak lassan kiszorulnak.
– Itt a fizikára és a matematikára gondolok legfőképpen, olyan tantárgyakról van szó, amelyek a mumus szerepét kapták a közoktatásban, ok nélkül. Bízom benne, hogy a konferencián választ kapunk azokra a kérdésekre, hogyan lehetne a gyermekekhez közelebb hozni a természettudomány oktatását, hiszen a korán megszerzett tudás sokat jelent a későbbi tanulmányok során. Az informatikának nagy szerepe van az elérhetőségben, a népszerűsítésben. A gyermekek számára a játékokkal egy bizonyos szinten a természettudomány oktatását is népszerűsíteni lehet – mondta dr. Lepeš.
Dr. Németh Ferenc előadásában, Szathmári Ákos (1855–1927), az asztrofizika magyarországi úttörőjének a munkásságáról beszélt, aki a nagybecskereki gimnáziumban tanított.
– Vajdaságban nagyon hiányosak a történettudományi kutatások, az utóbbi 200–250 évben itt nagyon sok tudós dolgozott, és gazdag életpályát valósított meg. Szathmári Ákos példáján keresztül szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire elhanyagolt tudományterület a tudománytörténeti kutatás itt Vajdaságban, pedig ez a mi szellemi kincsünk, és azért nem vehetjük birtokba, mert nem is ismerjük. Szathmári a mi viszonylatunkban és a tudománytörténet vonatkozásában azért fontos, mert ő az első magyar spektroszkópia könyv szerzője, amely 1882-ben Nagybecskereken jelent meg. Öt évig dolgozott a gimnáziumban, ezek mellett csillagászati megfigyeléseket is végzett. Érdemes és fontos is kutatnunk a saját tudománytörténetünket, mert oly gazdag, hogy kár volna, ha feledésbe merülne – mondta dr. Németh.
Bence Erika, a Létünk folyóirat főszerkesztője a Fibonacci-sor az irodalomban című előadásában arról értekezett, hogy a különböző tudományos diszciplínák nem önmagukban állnak.
– A világ, a természet úgy hozta létre a törvényeit, hogy ezek a dolgok összefüggnek. Sokan vannak, akik azt hirdetik, hogy nem függ minden mindennel össze, de sokkal jobban összefüggnek a jelenségek és a dolgok, mint ahogy azt az első pillantásra, vagy felületesen gondolnánk. Az irodalom létmódja, ha hisszük, ha nem, nagyon is összefügg a természeti törvényekkel, és olyan képletekkel, sorokkal, amelyeket a természettudományokból ismerünk. Kontra Ferenc az Angyalok regénye című könyvében ő veti fel, és pergeti végig a regényén a Fibonacci-képlet működését a világban, tehát egy szövegszervező és világteremtő-értelmező párhuzamról van szó. Arról szól, hogyan hangolódik rá világunk és az életünk a Fibonacci-sorozatnak a jelenségére – magyarázta Bence.
A tanácskozáson számos hazai és magyarországi szakember vett részt, a résztvevők előadásokat hallhattak többek között a hőtan fejlődéséről és szerepéről az egzakt tudományokban, az amino- és amidocsoportokkal szubsztituált szteroid vegyületek hatásáról a különböző tumor sejtvonalakon, valamint a kemoterápia új lehetőségeiről is.
A Természettudományok időszerű kérdései és diskurzusai című tanácskozás a Létünk folyóirat három éve felelevenített tanácskozássorozatának keretében jött létre. A konferenciát a Létünk folyóiraton kívül a Forum könyvkiadó intézet és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar szervezte.
