A rendőrséget és az oktatásügyben dolgozókat követően most az egészségügyi alkalmazottak és a szociális védelemben dolgozók emelték fel hangjukat a kormány megszorító intézkedései ellen, amelyek értelmében november 1-től csökken a közszférában dolgozók fizetése, valamint csökkennek a nyugdíjak. Ha követeléseikre nem kapnak pozitív választ a kormánytól, akkor az egészségügyi intézmények november 5-től sztrájkba lépnek. Közben az igazságügyi minisztérium és az ügyvédek között egyre inkább mélyülni látszik a már sötéten tátongó árok. Nikola Selaković igazságügyi miniszter megvádolta az ügyvédeket, hogy Miroslav Mišković lefizette őket és ezért szüntették be a munkát.
Az egészségügyben és a szociális védelemben dolgozók reprezentatív szakszervezetei szerdán átadták követeléseiket a szerb kormánynak. Ha nem teljesítik követeléseiket, akkor november 5-től sztrájkba lépnek. Az egészségügyben és a szociális védelemben dolgozók a tanügyesekhez hasonlóan kérik, hogy a fizetéscsökkentés rájuk ne vonatkozzon. A fizetési osztályok kidolgozását, valamint az új kollektív szerződésekről szóló tárgyalások megkezdését is követelik.
– Béreinket már így is a legalacsonyabbak között tartják nyilván, az országban és a régióban egyaránt. Az átlagkereset az egészségügyben 45 ezer dinár. Ehhez képest mondjuk a Szerbiai Nemzeti Bankban az átlagkereset 85 ezer dinárt tesz ki, a Szerbiai Villanygazdaságban pedig 75 ezret. Egyetértünk azzal, hogy az említett intézményekben, vállalatokban is magasaknak kell lenniük a fizetéseknek, ugyanakkor azt szeretnénk, ha mi is több pénzt kapnánk – taglalta Zoran Savić, az Egészségügyben és Szociális Védelemben Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
A fizetési osztályok kidolgozását a közszféra egészére vonatkozóan beharangozták, most viszont azt mondják, hogy csak a közszférában dolgozzák ki, az állami vállalatokban azonban nem, magyarázta Zoran Savić szakszervezeti vezető, hozzátéve: „Fizetéseinket korlátok közé szorítják, hiszen a fizetési szorzókat a kormány határozza meg. Korlátozzák azoknak a fizetését, akik veszteséget produkálnak, ugyanakkor a mieinknél jóval magasabb a bérük. A kormány megszorító intézkedései semmi jót nem hoznak az egészségügyben dolgozók számára, éppen ellenkezőleg, csak tovább rontják a már így is nehéz helyzetüket.”
Dragan Bisenić, az Egészségügyi Nővérek és Technikusok Szakszervezetének képviselője arról beszélt, hogy az egészségügy nem a probléma, hanem a megoldás része. A szakszervezetek nem azt követelik, hogy a kormány növelje az egészségügyben dolgozók fizetését, hanem azt, hogy ne csökkentse, hangsúlyozta Bisenić, mondván: „Nem kívánunk a törvények fölé emelkedni és nem kérjük, hogy a munkatörvény alkalmazása alól kivételt képezzünk. Ugyanakkor kérjük a kollektív szerződések kidolgozását és aláírását, hiszen ezt a munkatörvény is előirányozza.”
Ha követeléseiket nem teljesítik, akkor az egészségügyben és szociális védelemben dolgozók, illetve a szerbiai egészségügyi intézmények november 5-től sztrájkba lépnek, nyomatékosította Zoran Ilić, a függetlenség Ágazati Szakszervezet képviselője, majd feltette a kérdést, hogy vajon mi lesz akkor, ha egyszer csak az összes szerbiai közvállalat csatlakozik a tiltakozókhoz, vajon ki fogja akkor tisztítani és gyógyítani az országot.
A Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezete nem vett részt a kormány épülete előtti gyülekezésen, ugyanakkor korábban megerősítették, hogy támogatják az összejövetelt és a többi szakszervezet követeléseit.
FOLYAMATOS PÁRBESZÉD
Vickó Ferenc, az egészségügyi minisztérium államtitkára a sztrájkkal kapcsolatban lapunknak nyilatkozva kifejtette: egyelőre azt sem tudni pontosan, hogy milyen elv alapján és hogyan csökkennek a bérek. Egyébként is, a bércsökkentés feltehetőleg nem sok változást hoz azok vonatkozásában, akik eddig a szolidáris adót fizették, jegyezte meg Vickó.
– Ami a fizetési osztályokat illeti, az illetékesek korábban ígéretet tettek arra, hogy ennek a bevezetése nem a fizetések csökkentését, hanem azok korrigálását jelenti. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy egy szintre kerüljenek a megfelelő szolgáltatások. A fizetési osztályokkal kapcsolatban folynak a tárgyalások, hogy pontosan mikor készülnek el, azt nem tudnám megmondani. Egyébként a minisztérium már tárgyalt a szakszervezetekkel mindkét követeléssel kapcsolatban. A találkozón a szakszervezeti képviselők azt mondták, hajlandóak elfogadni a megszorításokat, ugyanakkor kérték annak a határidőnek a megállapítását, amelyet követően a bérek visszatérnek a régi szintre. A miniszter válaszként elmondta, sajnos nem ígérheti meg, hogy pontosan mikor térnek vissza a korábbi szintre a bérek – nyilatkozta az államtitkár.
MINDENRŐL MIŠKOVIĆ TEHET
Az ügyvédek munkabeszüntetésének témájában Nikola Selaković igazságügyi miniszter szerdán csak tovább fokozta a már így felhevült kedélyeket. A televíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy az ügyvédsztrájk, azaz a megélhetési politikusok és a mágnások kapcsolata miatt az egész szerb igazságügy zárlat alá került. A munkabeszüntetés egyetlen célja az, hogy a Miroslav Mišković elleni eljárást akadályozzák, hogy a mágnást ne lehessen elítélni és megingassák az egész országot, véli Selaković.
A miniszter bejelentette, hogy az elkövetkező napokban megteszi a megfelelő lépéseket a probléma megoldásának érdekében. Senki miatt nem uralkodhat el zűrzavar az országban, a kormány minden nehézséget képes kezelni és senki nem zsarolhatja az államvezetést, nyomatékosította Selaković, majd felszólította az ügyvédeket, hogy álljanak ismét munkába.
– Amikor beszüntették a munkát, még azt hittem, hogy erre szakmai okok kényszerítették az ügyvédeket. Ezért olyan ajánlatot tettem az ügyvédi kamarának, amellyel valójában megaláztam magamat. Mostanra azonban kiderült, hogy itt egyedül személyes érdekekről, valamint a megélhetési politikusok és a mágnások szimbiózisáról van szó. Nagyon sok olyan becsületes és tisztességes ügyvéd van, aki már szeretne dolgozni. Ők elsősorban a magas átalányadó miatt csatlakoztak a sztrájkhoz. A kamara ezektől az ügyvédektől most alkotmányellenes módon megtagadja, hogy dolgozzanak. Csak hogy mindenki tudja, milyen emberekről van szó: a Szerbiai Ügyvédi Kamara elnökét 1999-ben csúszópénz adása és elfogadása miatt letartóztatták. Ugyanez az ember ma tagja a Miroslav Mišković védelmével megbízott ügyvédi csapatnak. A Vajdasági Ügyvédi Kamara elnöke pedig Bojan Pajtić tartományi kormányfő tanácsadója – magyarázta Selaković.
MÁS IS VÁDASKODHATNA
Dragoljub Đorđević, a Szerbiai Ügyvédi Kamara elnöke kikérte saját maga és összes kollégája nevében a miniszter vádjait. Az ügyvédek tiltakozásának semmi köze Miškovićhoz, nyomatékosította a kamara elnöke, majd megjegyezte, hogy vádjait Selaković egyetlen bizonyítékkal sem támasztotta alá. A miniszter ok nélkül fabrikál botrányt és megszégyeníti a kormányt, jegyezte meg Đorđević.
– Igen, valóban védő vagyok a Selaković által említett ügyben, ugyanakkor védencem nem Miroslav Mišković. Az sem igaz, hogy 1999-ben csúszópénz elfogadása és adása miatt letartóztattak. Ha Selaković miniszter ilyesmit állít, akkor azt jó lenne bizonyítania és nem alaptalanul vádaskodnia. A miniszter megnyilvánulásai egyre inkább egy hivatásos politikus megnyilvánulásaira emlékeztetnek és nem egy olyan emberére, aki tisztában van vele, hogy tisztségének megfelelően hogyan kellene fellépnie. Szinte naponta újabb botrányt kreál. Egyébként én is sokat mesélhetnék Nikola Selakovićról, olyasmit, amit bizonyítékokkal tudnék alátámasztani, ugyanakkor tisztségem nem engedi, hogy ezt megtegyem. Ami a munkabeszüntetést illeti, továbbra is várjuk a minisztérium válaszát a közjegyzőségről szóló törvény, valamint a kísérő jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban megfogalmazott kérdéseinkre – taglalta Đorđević.
A SZÜK elnöke meghívta Selakovićot, hogy prof. Dejan Đurđević, a közjegyzőségről szóló törvény legutóbbi módosítását kidolgozó jogásszal egyetemben látogassanak el a kamara helyiségeibe és közösen vitassák meg a nyitott kérdéseket. Đorđević hiszi, hogy két óránál többre nem lenne szükségük a fennálló kétségek megválaszolására.
