Szabadka útjai, közlekedési feltételei már évek óta nem felelnek meg egy fejlődő város elvárásainak. Pallós Márton, a Selma vállalat igazgatója lapunknak arról beszélt, milyen hiányosságai vannak útjainknak, min lehetnek jelzőlámpákkal javítani, és milyen célt is szolgálnak a most felszerelésre kerülő térfigyelő kamerák.
– A most felszerelt kamerák lényege, hogy a felvételeiket egy speciális szoftveren keresztül analizáljuk – magyarázta Pallós Márton. – Negyven különböző dolgot tudunk leolvasni a képről: hogy az adott átkelőnél mennyi autó közlekedik, azokból mennyi teherautó, mennyi személyautó, hány busz, hányan külföldiek, milyen sebességgel közlekednek. Tehát ezeknek a kameráknak nem az az elsődleges céljuk, hogy a felvételek alapján a rendőrök majd büntessék a szabálytalankodókat. Természetesen erre is ad lehetőséget – egyelőre csak a Pátria Szállónál felszereltnél van meg a lehetőség, hogy a piroson áthaladókról felvételt készítsen a kamera. A város azt szerette volna, hogy ha elkészül egy ilyen pilótaprojektum, s ebből kiderül, hogy hogyan is kellene majd a közlekedést könnyíteni, változtatni rajta, utakat építeni, hosszútávon. Kiderül, milyen összetételű a forgalom és hogy szükség van-e további kamerák felszerelésére, hogy a szabályokat jobban betartassák – magyarázta.
Kérdésünkre az igazgató elmondta, a kamerák csak a forgalmat figyelik, tehát nem szolgálnak majd bűncselekmények, lopások, esetleg tettlegesség elkövetőinek felderítésére.
– A Korzón lévő kamera is csak a gyalogátkelőt figyeli majd, de ha éppen felvesz mást is, akkor visszakövethető, de nem lehet azonosítani bűntetteket, vagyis lopást. A kamerának az a feladata, hogy figyelje, hányan nem engedik át ott a gyalogosokat. Ha az eredmények alapján kiderül, hogy érdemes oda olyan kamerát felszerelni, ami rögzíti a rendszámtáblát, tehát felhasználható a büntetés végrehajtására, akkor majd olyat szerelünk fel. Addig csak figyeljük a közlekedési szokásokat, de ennek semmi köze a közbiztonsághoz más szempontból – mondta Pallós.
|
A Selma vállalatnak jelenleg negyven alkalmazottja van, nagy százalékuk főiskolát vagy egyetemet végzett. A cég hardvert, szoftvert fejleszt, tervez, gyárt és karbantart. A Selma egy rövidítés (szemaforizáció, elektronika, gépészet, automatika – szerbül). Minden, ami a forgalomban van, és elektronika, azt gyártják, tervezik, karbantartják: jelzőlámpák, radarrendszerek, kamerarendszerek, parkolórendszerek. A karbantartást Vajdaság nagy részén és Szerbia egy részén is ők végzik. |
A szakember elmondta azt is, hogy a Szabadkán keresztülhaladó négysávos út semmilyen körülmények között nem felel meg a mai követelményeknek.
– A sávok keskenyek, ha két teherkocsi megy, már gond, és nincs sziget közöttük. Semmiképp sem lehet városi útnak nevezni. Ahol nagy a forgalom, nagyon sok helyen nincs lehetőség a balrafordulásra, emiatt az E5-ös út sokszor egysávosnak felel meg, mert a balra fordulók megbénítják időről időre a forgalmat. Például tizenegy és egy óra között a Patria Szállónál ezernyolcszáz autó halad el. Nagyon le vagyunk maradva, nem a jelzőlámpák szempontjából, mert azok megadják a lehetőséget, hogy az autók, teherautók, buszok több irányba közlekedjenek, de nincs elég hely, és erre már sok esetben a szemafor sem megoldás. Szabadkának hiányoznak a sugárutak, a Palicsi úthoz hasonló út kellene, hogy végighaladjon a városon, de a másik gond az, hogy nincs is lehetőség ilyet ezen a vonalon kiépíteni. Viszont akkor több lehetőséget kellene kidolgozni, vannak kisebb mellékutcák, amelyeket ki lehetne használni. Persze ez nem az én feladatom, nem az én munkám, de ez nem azt jelenti, hogy nem látom, hogy mit hogyan kellene csinálni – mondta. – A másik problematikus hely a Kelebiai út, a legnagyobb káosz pedig az ócskapiacnál alakul ki. Úgy vélem, hogy nincs elképzelés, nincs stratégia, s eddig az illetékes közvállalatban, az építési igazgatóságban egy forgalmi mérnök sem dolgozott. Ez így nem város. A nyolcvanas években Szeged és Szabadka hasonló fejlettségűnek számított. Ha most összevetjük a két települést, Szeged metropolisszá fejlődött, Szabadka pedig sehol sincs – tette hozzá.
|
Kilenc ponton helyeznek ki forgalomfigyelő kamerákat az elkövetkező egy hónapban: a Frane Supilo és a Zombori út, a Belgrádi út és az Aksentija Marodić, a Đuro Đaković és a Maksim Gorkij és a Zentai út, a Horgosi és a Kanizsai út kereszteződésében, a Halasi úton a dzsáminál, a Zentai út és a Bajnáti utca, a Zsinagóga tér, a Korzó Jadran felőli végén, valamint a Galleria Szállodánál a Vasa Stajić utcában. A munkálatok összértéke nettó 6,2 millió dinár. |
Szabadkán legalább húsz helyen hiányzik még jelzőlámpa. Például a Kőrösi és a Jovan Mikić út sarkán, a Kumičić és a Radić fivérek utca sarkán, az ócskapiacnál a Frane Supilo utcánál, az 51. divízió utcában.
Ami pedig a villódzó zöld lámpát illeti, amit sokszor követelnek a polgárok, annak a bevezetése nem olyan egyszerű. Akkor az egész rendszert ki kell cserélni, az egész város területén. A kérdés csak az, kell-e nekünk ez a villogó zöld lámpa. A gyakorlat ugyanis Szerbia több városában és Európában is megmutatta, hogy ennek több negatív oldala is van. Nagyobb a balesetveszély, a másik pedig, hogy amennyiben ezt bevezetjük, akkor a rendőrség már a sárga áthaladásnál büntet, így pedig amennyiben a sebesség miatt nem tudunk megállni, akkor csak a piroson való áthajtást büntetik.
