Nem kötelező érvényű, de mégis jelzésértékű a világszervezet Kubára vonatkozó legutóbbi határozata. Az ENSZ Közgyűlése a héten ismét arra szavazott (óriási többséggel), hogy az Egyesült Államok oldja fel a szigetország ellen még 1960-ban bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi büntetőintézkedéseit. A javaslatot 188 ország támogatta a közgyűlés 193 tagországa közül.
Washington még a hidegháború alatt fordult szembe Havannával, miután a szigetországban a kommunisták vették át a hatalmat, és államosították az amerikai tulajdonú, illetve érdekeltségű vállalatokat. Emiatt a diplomáciai kapcsolatait is megszakította Kubával. A kezdeti, részleges embargót 1962-ben, a kubai rakétaválság idején tovább szigorította.
Az amerikai szankciók feloldását soha ennyi ország nem támogatta még, pedig az ENSZ-ben már 1992 óta minden évben szavaztak erről a kényes kérdésről. Már kezdetben is többségben voltak az igen szavazatok, de akkor még sok ország tartózkodott, miközben az Egyesült Államok és még néhány állam a tilalom mellett foglalt állást. Évek múltán az embargót ellenző államok tábora lassan szilárd többséggé alakult, ami arra utal, hogy a nemzetközi közösség egyöntetűen elutasítja a blokádot.
A Kuba-ellenes intézkedések megszüntetését támogatók szerint az embargó már semmivel sem indokolható, ráadásul sérti a nemzetközi jogot. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet pedig arra figyelmeztetett a minap, hogy a büntetőintézkedések gátolják mind Kuba, mind a Karib-térség fejlődését.
Ronald Godard, amerikai ENSZ-nagykövet elutasította az ENSZ-határozatot. Azzal érvelt, hogy Kuba az embargó miatt keltett lármával igyekszik elterelni a figyelmet elhibázott gazdaságpolitikájáról. Havanna másként vélekedik minderről, és azzal vádolja Washingtont, hogy a blokád több mint fél évszázad alatt 1126 milliárd dollár kárt okozott a szigetországnak.
Több (amerikai) szakértő is egyetért azzal, hogy a több mint ötven éve bevezetett embargó hatástalannak bizonyult a kubai kommunista rezsim ellen. Sokan azzal is egyetértenek, hogy a szigorú büntetőintézkedésekből egyik félnek sincs gazdasági haszna. Sőt, jó ideje már az is kérdés, hogy az USA-nak származik-e valamilyen politikai előnye az egészből.
Nemrég az egyik legbefolyásosabbnak tartott amerikai napilap, a The New York Times is arra a következtetésre jutott, hogy a tilalom nem hozott semmilyen megoldást, ezért elérkezettnek látja az időt a szankciók felszámolására. A lap szerint Barack Obama amerikai elnök történelmet írhatna a Kubát sújtó embargó felszámolásával.
