2024. május 5., vasárnap

A kőolajipari vállalat és az áramgazdaság a legsikeresebb

Évközi értékelő a Szerbiai Gazdasági Kamarában

A gazdasági szakértők és a hétköznapi polgár megítélés szerint is Szerbiában egyre súlyosabb a gazdasági helyzet. Habár a 2013-ban 2,5 százalékkal nőtt a bruttó társadalmi össztermék (GDP), illetve 5,5 százalékkal az ipari termelés, már akkor ismeretes volt, hogy ekkora növekedésre az idén korántsem lehet számítani. Oda jutottunk, hogy az államatyák csak reménykedhetnek, hogy a GDP ebben az évben nem csökken több mint 1 százalékkal. Egyes nagyvállalatok, amelyek évekig sikeresen gazdálkodtak, ezt az évet nagy valószínűséggel veszteséggel zárják. Mégis vannak vállalatok, amelyek messze magasan megtartották pozíciójukat a piacon. Közéjük tartozik a NIS Rt., amely az ország területén a legmagasabb üzleti jövedelmet és nettónyereséget jegyezte 2013-ban – tudtuk meg csütörtökön a Szerbiai Gazdasági Kamarában megtartott sajtótájékoztatón, amelyen a 300 legsikeresebb vállalatot ismertették.

A Szerbiai Gazdasági Kamara a NIN magazinnal együttműködve, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség gazdasági kutatásainak eredményeit vette alapul, hogy felállítsa a 300 legsikeresebb vállalat listáját.

Milivoj Miletić, a Szerb Gazdasági Kamara megbízott elnöke rámutatott arra, hogy a kiemelt vállalatok jelentős részét képezik a gazdaságnak, hiszen a foglalkoztatottak 28 százalékát éppen ezekben alkalmazzák, és ezekben valósul meg az állam GDP-jének 34 százaléka.

– Napjainkban nyilvánvalóvá vált, hogy komoly változásokra van szükség, mégpedig az egész rendszert meg kell változtatni. Fontos, hogy új törvények szülessenek, így a felügyelőszervekről szóló törvények, de a közszférában is szükségesek a változások. A magánszektorra, mégpedig a kis- és középvállalatokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Ugyanis az európai államokban a bruttó állami bevétel 70–85 százalékát éppen a kis- és középvállalatok valósítják meg. Szerbiában is kedvezőbb üzleteli feltételeket kellene teremteni számukra – emelte ki a megbízott elnök.

Zvonko Obradović, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség igazgatója az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeket részletezte. Kiemelte, hogy Szerbiában már hét éve megközelítőleg 330 ezer gazdasági létesítmény működik, de a vállalkozások 27 százalékának nincsenek alkalmazottjai.

– Horvátországban a vállalatok mintegy 50 százaléka nem foglalkoztat munkásokat, Nagy-Britanniában azonban a vállalatok háromnegyedének nincsenek alkalmazottjaik – hasonlította össze Obradović más országokkal a szerbiai mutatókat. Az ország gazdasági helyzetét elemezve folytatta: ha az eladósodottsági mutatókat vesszük figyelembe, csak a lizing esetében 1,8 milliárd euró a követelések összege, a letét et illetően azonban 45 milliárd euró az adósság – tudtuk meg.

Az ügynökség felméréseket végzett a régióban történő árucsere-forgalom, valamint az adatcsere mennyiségét illetően. Az igazgató rámutatott arra, hogy a gazdasági fejlődéshez hozzátartozik például a diszkvalifikált személyekről szóló törvény is, aminek része az adatcsere a régió országai között, hogy a gazdasági visszaélések ne ismétlődjenek meg más országokban.

Obradović felhívta a figyelmet arra, hogy a Világbank elemzése szerint a gazdasági hangulatot figyelembe véve egyre rosszabb helyet foglal el Szerbia. Habár számos hiba van a Világbank elemzésében, Szerbiának mégis jelentős lépéseket kell tennie, hogy javítson az ország gazdasági lehetőségein.

Ružica Stamenković, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség regisztrátora elmondta, a 300 legsikeresebb vállalat közé tartoznak a legnagyobb gazdasági egységek. Szerbiában 743 gazdasági egység működik, és ezek 3012 vállalatot ölelnek fel.

– Különböző kritériumokat vettünk figyelembe az analízis során, és ennek megfelelően állítottuk fel a legsikeresebb vállalatok listáját. A legtöbb, 70 vállalattal működik együtt a Matijević húsipar, a Delta Holding pedig 69-cel. Mégis a legsikeresebb, vagyis tavaly a legmagasabb üzleti jövedelmet és nettó nyereséget megvalósított gigáns az újvidéki Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS Rt.) volt. Ugyanakkor ha a rendelkezésre álló pénzösszegeket vesszük figyelembe, ez a vállalat a második helyen áll. Az efféle megítélés szerint a NIS-t megelőzi a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), ugyanis ez a vállalat rendelkezik a legtöbb rendelkezésre álló eszközzel és a legnagyobb kapacitással. Érdekes megjegyezni, hogy a villanygazdaság mégis kevesebb jövedelmet valósít meg, mint a NIS. Erre is van magyarázat, ugyanis az EPS foglalkoztatottainak száma 31 569, vagyis ebben a vállalatban alkalmaznak legtöbb személyt a ország területén. A harmadik helyen a Telekom Szerbia áll, amely már évek óta, bármelyik kritériumot szemlélve, mindig az első 5 vállalat között van – tudtuk meg Ružica Stamenkovićtól.

A legnagyobb, 7,4 százalékos veszteséget 2013-ban a Srbijagas földgázforgalmazó vállalat jegyezte, így a múlt évben 50 milliárd dinár mínusszal zárta az évet. Ennek ellenére továbbra is a legnagyobb vesztes a Szerbiai Vasutak közvállalat. Ugyanakkor veszteséggel zárt a Farmakom és a Victoria Group is, és még számos más, a korábbi években sikeres vállalat.