A hágai törvényszék a holland és a szerb kormánytól is választ kért arra, hogy milyen álláspontot képviselnek Vojislav Šešelj hágai vádlott, a Szerb Radikális Párt elnökének ideiglenes szabadlábra helyezésével kapcsolatban. Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke megerősítette, hogy a szerb kormány álláspontja a néhány hónappal ezelőttihez képest változatlan: kezességet vállal Šešeljért, amennyiben a vádlott betartja az ideiglenes szabadlábra helyezés rá eső feltételeit. Ljajić azt mondta, hogy a kormányt rendkívül aggasztják a Hágából érkező új hírek, illetve Šešelj romló egészségügyi állapota, ezért minden további nélkül kezességet vállal a vádlottért.
Emlékeztetésképpen, a hágai törvényszék már az idén júliusban ideiglenesen szabadlábra kívánta helyezni Šešeljt. A törvényszék bírói tanácsa akkor a következő kérdésekre kért választ a szerb kormánytól: kész-e biztosítani a házi őrizetet Šešelj számára, és készen áll-e letartóztatni őt, amennyiben megsérti az ideiglenes szabadlábra helyezés feltételeit? A törvényszék továbbá arra kérte a kormányt, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy elkobozza Šešelj útlevelét, megakadályozza, hogy kapcsolatba lépjen a tanúkkal vagy az áldozatokkal, és rendőri kíséretet biztosítson neki, ha orvoshoz, egészségügyi intézménybe indul.
A hágai törvényszék állandó kapcsolatban kívánt állni Belgráddal, és tizennégy naponként várt jelentést a szerb kormánytól. Az államvezetőség hajlandó volt az együttműködésre, és kezességet vállalt Šešeljért, ő azonban nem volt hajlandó rábólintani a feltételek teljesítésére. A hágai törvényszék a néhány hónappal ezelőttihez képest nem módosította a szabadlábra helyezés feltételeit.
A hágai törvényszék most elsősorban Šešelj egészségügyi állapota miatt kívánja a vádlottat ideiglenesen szabadlábra helyezni, és lehetővé tenni számára, hogy hazautazzon Szerbiába, és ott részesüljön kezelésben. A vádlottat múlt héten egy szerbiai orvosokból álló csoport is megvizsgálta. Milovan Bojić, aki tagja volt az orvosi küldöttségnek, elmondta, hogy Šešeljnél korábban vastagbélrákot állapítottak meg az orvosok, szerinte azonban nem részesítették a megfelelő kezelésben. Bojić megerősítette, hogy a daganat mostanra már a vádlott májára is átterjedt, de becslése szerint az is megtörténhet, hogy egyéb szerveit is érinti a megbetegedés.
– Šešeljt legalább tizenkétszer kemoterápiás kezelésben kellett volna részesíteni. Ehhez képest csak egyszer kapta meg a kezelést. Šešelj azért utasította el a további kezelést, mert a kórházból egy ablak nélküli bunkerbe szállították át. Ezt azzal indokolták, hogy a kezelés miatt kipárolgással káros anyagok távoznának szervezetéből, ez pedig veszélyes a többi fogvatartottra, illetve a kórház alkalmazottaira nézve. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, hogy Šešeljnek mennyi ideje maradt hátra, az azonban biztos, hogy ha nem gyógyíttatja magát, akkor nem marad életben – magyarázta Bojić.
Az orvoscsoportot a scheveningeni fogda illetékesei is fogadták, és arról biztosították a szerbiai orvosokat, hogy Šešeljt a holland mércék szerint részesítették kezelésben, és semmiben nem szenvedett hiányt, sem a diagnosztika, sem a kezelés tekintetében.
Vjerica Radeta, az SZRP alelnöke szerdán telefonon beszélgetett Šešeljel, az ideiglenes szabadlábra helyezés témáját azonban nem érintették, mivel hivatalosan erről senki nem tájékoztatta őket. Radeta azt mondja, az interneten bukkant rá az információra, hogy a törvényszék ideiglenesen szabadlábra helyezné pártja elnökét.
Zoran Krasić, a párt tisztségviselője pedig bejelentette, hogy a radikálisok szombaton a törvényszék épülete előtt fognak tiltakozni. Azt követelik a törvényszéktől, hogy feltételek nélkül bocsátsa szabadlábra Šešeljt, aki szerintük csakis szabad emberként gyógyulhat meg. Bár nem mondta ki egyértelműen, Krasić megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy Šešelj ismételten elutasítja majd a szerb kormány kezességét.
