2024. május 4., szombat

Több tonnás sírkövek négy ország területén

Az UNESCO Világörökség listájára több mint ezer természeti, illetve kulturális műemlék felkerült már a világ minden tájáról

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1945-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy rámutasson a civilizációk, kultúrák és emberek teremtette értékekre. Jelenleg 195 tagállama és 9 társult állama van. Központja Párizsban található, itt székel az UNESCO Végrehajtó Tanácsa és Titkársága, valamint itt tartják a közgyűléseket is. Több mint 50 szervezete van a világ különböző részein. A tagállamok kormányzati és nem kormányzati partnerszervezeteivel működik együtt.

Az UNESCO mandátuma szerint intellektuális és etikai műhelyként, referencia-központként, nemzetközi etikai normák kidolgozójaként és konszenzusteremtő fórumként működik. A szervezet fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, a kultúra, a tudomány és a kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés „népszerűsítése” a döntéshozók körében, a regionális együttműködés erősítése, ugyanakkor a normatív-jogi, az információs-dokumentációs és tájékoztatási, a „gondolat-laboratóriumi” és világfórum típusú funkciók megtartása.

A tagállamok igényei alapján a párizsi titkárság kétéves munkaterv szerint dolgozik, pályázatokat írnak ki képzési programokra, ösztöndíjakra, civil szervezetek támogatására, de konferenciákra, kutatásokra, kiadványokra és szakértői munkák finanszírozására is, melyek több tagország által közösen támogatott akciók, vagy nemzeti programok.

Az UNESCO számos díjat is átad, melyek pénzösszegekkel is járnak, a saját szakterületükön kiemelkedőt alkotó egyéneknek, csoportoknak vagy intézményeknek az oktatás, a természettudomány, a társadalomtudomány, a kultúra, a kommunikáció területén.

Az 1972. november 16-án (több mint negyven évvel ezelőtt) elfogadott Világörökség Egyezmény alapján, a világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. Eddig 183 állam mintegy 1000 helyszínét vette fel Világörökségi Listájára, amelyek között vannak olyanok is, amelyeket különösen veszélyeztetett helyszínekként jelöltek meg.

Szerbia 2000. november 1-től tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De ugyanakkor Szerbia egyike annak a valamikori Jugoszlávia tagállamainak, amely részt vett az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalapításában, így azóta tagja az UNESCO-nak is.

A kulturális örökség megválasztásakor, illetve azok megjegyeztetésénél elsősorban a középkori örökségre fektették a hangsúlyt, így elsősorban kolostorok, valamint a bizánci kulturális hatás alatt levő királyi mauzóleum került a Világörökség Listájára. Vagyis 1979-ben Stari Ras városa és a Sopoćani kolostor, majd 1988-ban a Studenica kolostor, 2004-ben pedig a Dečani kolostor, majd pedig a Ljeviška madonna kolostor, a Gračanica és 2006-ban a Pećka Patriarchátus került fel a listára, ugyanakkor 2007-től a Gamzigrad-Romuliana, a Zaječar környéki római császári palota romjai is a világörökség részei. Az UNESCO Világemlékezet programjának keretében Nikola Tesla Archívuma is a világ kulturális dokumentációjának regiszterébe került 2003-ban, majd 2005-ben Miroslav evangéliuma is. Az ember és a bioszféra programján keresztül pedig a studenicai Golija természeti parkot jelölte meg a bioszféra rezervátumának.

A szervezet szerbiai képviselete újabb műemlékeket szeretne a listára javasolni, így ezekhez a dokumentumok összegyűjtése már folyamatban van. Öt műemléket javasoltak, így a smederevói várat, Bácsot és környékét, a negotini Sörfőzdét, a Justinianust, vagyis a Leskovac környéki Caričin Gradot, valamint a Manasija kolostort. Ezek a műemlékek 2010-től szerepelnek a javaslati listán, ahová 2002-ben már felkerült a Đerdap Nemzeti Park, a Deliblatói-homokpuszta Különleges Rezervátum, a Sár-helység Nemzeti Park, valamint a Tara Nemzeti Park a Drina folyóval, illetve az Ördögváros.

Szerbia, de a környező országok közül is néhányan 2011-ben javaslatként jelölték meg a Stećak sírköveket. A 100 kilogrammtól akár 32 tonnás sírkövek jelentős részben, a mintegy 66 000-ből 50 ezer Bosznia-Hercegovina területén található, de van belőle Montenegró északnyugati, Szerbia nyugati, Horvátország déli részén is, éppen ezért különlegességnek számítanak.

Szerbia ugyanakkor javasolni fogja, hogy Đurđevdan is kerüljön a világörökség listájára 2015-ben.