Az idén ismét Magyarkanizsa községbe került az NLB bank egymillió dináros támogatása, melyet minden évben az Egymillió dinár a legjobb ötlet kivitelezéséért elnevezésű pályázat keretében egy biotermelőnek ítélnek oda. Tavaly az oromi Faragó János, a Faragó biofarm tulajdonosának pályázata nyerte el a bírálóbizottság tetszését, ebből egy szárítógépet vásároltak.
A tóthfalusi Csikós Árpád csak amolyan próba szerencse alapon nyújtotta be pályázatát, nem sok reményt fűzött a dologhoz, éppen amiatt, hogy tavaly a szinte szomszédos településre került az összeg. Két héttel ezelőtt derült ki, hogy a szakbizottság mégsem tulajdonított jelentőséget annak, hogy ugyanabba a községbe ítéli meg a támogatást.
– Az NLB Bank bizottsága úgy döntött, a több mint harminc benyújtott projektum közül a miénket támogatja. Ahhoz, hogy döntést hozzanak, kiválasztottak három gazdaságot, és meglátogatták őket. Már itt jártukkor megsúgták, hogy nagyon tetszett nekik minden, amit láttak, s valószínűleg halljuk és látjuk még egymást – részletezte Csikós Árpád, aki azt is elmondta, hogy a pályázat megírásában a szabadkai Terras Egyesület segítette, az ő javaslatára módosított az eredeti projektumon. A dolog izgalmát fokozta, hogy a határidő napján még lázasan folyt a munka, s a lezárás előtt három perccel küldte el e-mailben a pályázatát. Az élet fintora, hogy másnap kiderült, még két héttel meghosszabbították a jelentkezést. Csikósék végül a pályázatukat egy gyomfésűgépre nyújtották be, amely egy igen drága, és nem egy mindennapi munkagép, ám a beszerzése nem okoz majd gondot.
– Szerencsére vannak gépkereskedők Szerbiában, akiknél be lehet szerezni ezt a gépet, viszont az összeg nem fedezi teljesen a költséget, önrészt is kell biztosítanunk. Viszonylag univerzális gépről van szó, amely arra képes, hogy kifésülje a gyomokat a földből. Ezt a technikát vak gyomfésűzésnek is nevezik, mert még csíraállapotában üti meg a gyomot, így az nem fog kikelni. Fizikai értelemben acélrugós pálcái vannak, és beállítás szerint 3–6 centiméter mélységig szó szerint átfésüli a talaj felső rétegét. Ez egy bizonyos rezgéssel is jár, s elég sűrűn, két és fél centiméter távolságra helyezkednek el egymástól a pálcák. A nagy könyv szerint ezzel a módszerrel 80%-os eredményt lehet elérni, de tudjuk, hogy a biotermelésben semmire sincs százszázalékos megoldás. Vannak olyan gyomok, amelyek rizómáról kelnek, arra kevésbé hatékony, de a kapások dolgát nagyban megkönnyíti majd. A napszámosainknak továbbra is lesz munkájuk, már abból kifolyólag is, hogy folyamatosan egyre növeljük a földterületeinket.
Csikósék jelenleg 17 hektáron, több mint harmincféle növényi kultúrával foglalkoznak, ebből számottevő mennyiség a zöldségfélék.
– Nem nagyon tudnék mondani olyat, amelynek a termesztésével nem foglalkozunk, egyedül a gyömbér és néhány kényesebb növény, mint az édes burgonya nincs a kínálatunkban. Az, hogy ennyi mindent termelünk, hatalmas segítség már magában, mert így nem nehéz a vetésforgót biztosítani. Azon a területen, ahol gabonát termesztünk, ott is négy-öt kultúra biztosítja azt a váltást, amelyet a föld megkövetel.
Amikor a vegyszermentes termelésre próbálják buzdítani a gazdákat, elsőként a bioterményekből származó nagyobb haszonra hívják fel a figyelmet, mindig felmerülő kérdés, megéri-e biotermékekkel foglalkozni, van-e rá elég kereslet itt nálunk.
– Elmondhatom, hogy a biotermékek népszerűsége növekszik. Érezhetően folyamatosan nő a kereslet, mert ahogy növeltük a földterületeket, úgy a növekvő terméshozamot is minden évben probléma nélkül el tudtuk adni. Nagyon sok lábon állunk, dolgozunk különböző ipari cégeknek, akik egészséges élelmiszereket állítanak elő biozöldségekből, s a feldolgozott terméket külföldre is szállítják, ezenkívül három nagyobb szerbiai üzletlánccal és kiskereskedelmi üzletekkel is kapcsolatban állunk.
Árpádéknál a nyári vetésű cékla és répa vár még a betakarításra, a csicsókát pedig a héten szedték fel, utóbbi zöldség ma már ritkán fordul elő a háztartásokban, de valamikor nagyanyáink idejében népszerű volt.
– Úgy érzem, most reneszánszát éli a csicsóka, ez egy hatalmas dolog a cukorbetegeknek. Vannak, akik savanyítják, kipréselik a levét, és úgy fogyasztják, mi napi szinten használjuk a konyhában.
Árpád egyelőre még nem tudja, mikor érkezik meg az új gyomfésű, viszont az már bizonyos, hogy márciusban már azzal a géppel fog a földeken dolgozni.
