2024. május 8., szerda

Távozott az IMF-küldöttség, folytatódhatnak a reformok

Aleksandar Vučić: A közvállalatokban végrehajtandó átalakítások volt a tárgyalások központi témája

Befejezte szerbiai látogatását a Nemzetközi Valutaalap. A Suzana Murgasova által vezetett küldöttség november 4-én érkezett Belgrádba, hogy újabb hitelmegállapodás feltételeiről tárgyaljon a szerb kormány és a Szerbiai Nemzeti Bank képviselőivel.

– Ma zárult a tárgyalássorozat a Nemzetközi Valutaalap küldöttségével, és biztos vagyok abban, hogy létrejön a hitelmegállapodás. Ez újabb jelzés lesz a külföldi befektetőknek – az olyanoknak mint a Delhaize –, hogy érdemes beruházniuk Szerbiában, és foglalkoztatniuk az itteni munkaerőt – nyilatkozta tegnap Aleksandar Vučić kormányfő a belga Delhaize üzletlánc új ópazovai elosztóközpontjának megnyitóján, amelynek köszönhetően 750 személy juthat munkahelyhez.

Az újságírók arról faggatták a miniszterelnököt, hogy milyen feltételeket támaszt a nemzetközi pénzintézet Szerbia számára.

– A tárgyalások központi témája a közvállalatokban végrehajtandó átalakítások voltak. Egyetértettek a költségvetési konszolidáció érdekében foganatosított intézkedésekkel, és minden egyes intézkedést támogattak. A lényegi kérdés ezek után az, hogy megbízható partnernek bizonyulunk-e, számíthatnak-e arra, hogy amit elmondtunk, célul kitűztünk, azt végre is hajtjuk – válaszolta a kormányfő.

A Delhaize marad

A Delta Maxit felvásárló belga Delhaize üzletlánc Ópazován új elosztóközpontot létesített, a befektetés értéke 50 millió euró. Ennek köszönhetően 750 ember juthat munkahelyhez, 400-an már az év végéig. Frans Muller, a Delhaize Group elnök-vezérigazgatója a megnyitón közölte, hogy a belga kereskedelmi lánc a következő években több milliárd dinárt tervez befektetni Szerbiában üzlethálózatának bővítésére. Egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket is, hogy a belga cég el kívánja hagyni Szerbiát.

A megnyitón Aleksandar Vučić kormmányfő azt kérte a belga kereskedelmi lánctól, hogy üzleteinek polcain a jelenlegi 70 százalékról 75-80 százalékra növelje a szerbiai áruk arányát.

A legnagyobb és éppen ezért az államnak legtöbbe kerülő közvállalatok, mint a Srbijagas és a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), a tárgyalások külön témáját képezték. Aleksandar Vučić kormányfő elmondása szerint a Nemzetközi Valutaalap azt várja a szerb kormánytól, hogy a közvállatok működését piaci alapokra helyezze, és hogy központosítsa az elosztórendszert, mert állítása szerint ezzel csökkenhetnének a költségek. Ez a regionális elosztóközpontok megszüntetését jelentené.

– Ezek nem könnyen végrehajtható feladatok, mivel sok befolyásos igazgató és sok helyi hatalmasság veszítené el a pozícióját. Remélem, hogy a szakszervezetek támogatni fognak bennünket, habár ezek nem lesznek könnyű intézkedések, de amit tenni szándékozunk, azt a gyermekeink és saját jövőnk érdekében tesszük – emelte ki a kormányfő, aki szerint az intézkedések jótékony hatását viszonylag gyorsan megérezhetik a szerbiai polgárok.

NEM LESZ ÚJABB BÉRCSÖKKENTÉS

Két év múlva, azaz 2016-ban a Nemzetközi Valutaalap már a szerbiai gazdaság 1,5 százalékos bővülésére számít, 2017-ben pedig 2 százalék feletti GDP-növekedésre. Vučić szerint a hazai össztermék bővülése túlszárnyalhatja az IMF előrejelzését, a valutaalap számítása ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a Smederevói Acélművek eladása, a közúti és a vasúti infrastruktúra magánosítása, valamint a Belgrád víziváros projektum megvalósítása GDP-növekedést eredményez.

A tárgyalások során nem vetődött föl egy újabb bércsökkentés témája a közszférában – számolt be Aleksandar Vučić, majd megerősítette: a közszférában dolgozóknak nem kell tartaniuk fizetésük további lefaragásától.

– Nem lesz újabb bércsökkentés azon kívül, ami már életbe lépett. A foglalkoztatottak számának csökkentését illetően tudni kell, hogy a nyugdíjba vonulóknak köszönhetően a munkaerő-felesleg természetes úton is apad, a pártemberek elbocsátása pedig, különösen az államigazgatásban foglalkoztatottak távozása, úgy hiszem, senkinek sem jelent különösebb gondot. Ezzel mindenki egyetértene, a magánszektor különösképpen, mert kevesebb embert kellene eltartania – mondta a miniszterelnök.

– Hat hónappal ezelőtt két lehetőség közül választhattam: úgy viselkedem, mintha minden a legnagyobb rendben volna, vagy kockára teszem saját magam és a kormány népszerűségét azért, hogy azzal mások nyerjenek – mondta a kormányfő, majd hozzáfűzte, hogy tudatosan végiggondolva az utóbbi lehetőség mellett döntött.

Az eddigi intézkedések eredményeiről szólva a kormányfő elmondta, hogy a jövedéki adóból származó nagyobb bevételeknek köszönhetően október után novemberben is sikerült költségvetési többletet jegyezni.