2024. május 7., kedd

Az árukereskedelem megduplázódott

Szijjártó Péter belgrádi látogatása a szerb–magyar kapcsolatok kiválóságáról tanúskodik

– A mai napon tárgyaltam Szerbia elnökével, miniszterelnökével, és azt gondolom, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés soha nem volt olyan jó, mint most – emelte ki csütörtöki belgrádi látogatása során Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Hozzátette, részint barátságból, részint gazdasági érdekek miatt Magyarország támogatja Szerbia EU-csatlakozási folyamatát. Tomislav Nikolić államfőnél tett látogatása során elmondta, az Európai Uniónak meg kellene fontolnia, hogyan lehetne ezt a csatlakozási folyamatot felgyorsítani. Nikolić pedig megerősítette a magyar delegáció vezetőjének, hogy mindent megtesz azért, hogy Szerbia egy rendezett, az európai mércék szerint haladó, korszerű állam, az EU egyenrangú tagállama legyen.

Szijjártó Péter és Aleksandar Vučić (Fotók: Ótos András)

Szijjártó Péter és Aleksandar Vučić (Fotók: Ótos András)

Az Aleksandar Vučićnál tett látogatása során hangsúlyozták, Szerbia és Magyarország jó kapcsolatában jelentős szerepet játszik a szerbiai magyar kisebbség és a magyarországi szerb kisebbség is.

Szijjártó Péter és Aleksandar Vučić csütörtöki találkozója során szót ejtettek a decemberben megrendezésre kerülő találkozóról is, amelyen Kína, illetve 16 közép- és kelet-európai ország képviselteti majd magát Belgrádban. Megállapodtak, hogy Szerbia és Magyarország együtt tárgyal majd a kínai partnerekkel a Belgrád–Budapest-gyorsvasút megépítéséről. Ez alkalommal érintették a finanszírozási lehetőségeket is, hogy a gyorsvasút projektuma 2017 végére befejeződhessen. Mint arra rámutattak, ennek a vasútvonalnak fontos szerep jut majd abban, hogy a görögországi kikötőkbe bejutott áru Szerbián és Magyarországon keresztül eljusson a nyugat-európai országokba. Szót ejtettek a két ország, illetve Európa ezen része energiaellátásának stabilitásáról is, így megvitatták a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének lehetőségeit.

– Mi azt gondoljuk, hogy a magyar–szerb együttműködés túlmutat önmagán és regionális jelentőségén. A Déli Áramlat földgázvezeték, amelyet a partnereinkkel közösen szándékozunk megépíteni, hozzá fog járulni az egész térség energiabiztonságának a javításához. A Déli Áramlat gázvezeték, a gázbeszerzési útvonalak diverzifikációját jelenti, ezért annak megépítése egész Délkelet-Európa és Közép-Európa érdeke – hangsúlyozta Magyarország külügyminisztere.

Milivoje Miletić, a Szerbiai Gazdasági Kamara megbízott elnöke arról beszélt, hogy az év nyolc hónapjában Magyarország és Szerbia között 676,7 millió eurós árukereskedelmi forgalom valósult meg, amely során a szerb kivitel 2,4 százalékos növekedést jegyzett, a behozatal pedig 1,7 százalékkal nőtt.

– Annak érdekében, hogy a magyar–szerb kereskedelmi-gazdasági együttműködés az elkövetkező időkben is növekedő tendenciát mutasson, a magyar kormány három döntést hozott: a Magyar Nemzeti Kereskedőház a jövő esztendő első felében magyar képviseletet hoz létre Belgrádban. Az Eximbank megnyitott egy hitelkeretet a magyar és a szerb vállalkozások közötti együttműködés finanszírozására. És a jövő esztendő elején az Eximbank szintén nyit képviseletet itt, Belgrádban – részletezte Szijjártó Péter a Szerbiai Gazdasági Kamarában, ahol több, mint hatvan vállalat képviselője jelen volt a Szerb–Magyar Üzletember Fórum keretében.

A Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén

A Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén

Szijjártó Péter végül a Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén is részt vett.

– A Magyarország és Szerbia közötti gazdasági együttműködés legfőbb eleme az árukereskedelmi forgalom, amelyben folyamatos emelkedés tapasztalható. Az utóbbi években az árukereskedelmi forgalom megkétszereződött, így 2013-ban több mint 1,4 milliárd eurós forgalmat valósítottunk meg – mondta Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter a Magyar–Szerb Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság hetedik ülése után. Az ülésen a munkacsoportok ecsetelték, mely területeken működhetne együtt a két ország. Mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások együttműködését tartják fontosnak az energetika, az infrastruktúra területén, valamint lehetőséget látnak regionális és határon átívelő együttműködésre a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, a vízgazdaság, az idegenforgalom és az egészségügy területén.

Mint az ülés után elhangzott, a két ország közötti áruforgalmat, de a javak és a polgárok szabad mozgását is az újabb határátkelők megnyitása is elősegítené, így az anyagi lehetőségekhez képest mindkét ország támogatja ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítását.

– Magyarország és Szerbia között egy kiegyensúlyozott, korrekt együttműködés van, amely lenyomata a gazdasági kapcsolatunk fejlődésében is látszik. A két ország közötti kereskedelmi forgalom a tavalyi esztendőben rekordot döntött, és az a célunk, hogy az idei év végén ugyanezt elmondhassuk – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Magyarország külgazdasági és külügyminisztere pénteken Ivica Dačić szerbiai külügyminiszterrel találkozik majd, folytatva szerbiai látogatását.