Idén év eleje óta ismét megsokszorozódott a Németországban menedékért folyamodó szerbiai állampolgárok száma. Januártól októberig ebben az uniós országban Szerbiából közel 14 ezren kértek menedéket. A német hatóságok kimutatása szerint összességében legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából folyamodnak menedékért, ugyanakkor a békeidőket élő Szerbia a második helyen áll. Erre reagált a német Szövetségi Tanács idén szeptemberben, amikor vonatkozó döntésében Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát a biztonságos származási országok közé sorolta be. A német sajtó szerint a három balkáni ország ezzel egy igencsak exkluzív társaság tagjává vált, hiszen a vonatkozó besorolás Európából az EU-tagállamokat, Norvégiát, Svájcot, Afrikából pedig Ghánát és Szenegált kezeli biztonságosként. Ha valaki ezekből az országokból folyamodik menedékért Németországban, akkor a hatóságok a kérvényét mindennemű eljárás nélkül indokolatlannak minősítik és elutasítják, a menedékkérőket pedig rekordgyorsasággal hazaküldik. Egyedül akkor kaphatnak menedéket, ha dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy hazájukban üldöztetés áldozatai és veszélyben van az életük.
A szóban forgó három balkáni országban nem dúl háború, senkit sem üldöznek és senki nem részesül embertelen bánásmódban, a szegénység pedig nem indok a menedékkérésre, indokolta döntését a német kormány és a Szövetségi Tanács. A német és a régió civil szervezetei viszont felháborodottan fogadták a döntést és azzal vádolják Berlint, hogy indokolatlanul tünteti fel pozitívan a romák helyzetét. Svenka Savić, az Újvidéki Egyetem Romológiai Tanszékének munkatársa a Deutsche Wellének nyilatkozva a romák kedvezőtlen helyzetére panaszkodott. A szerbiai romák többsége mélyszegénységben él, így hátrányos helyzetből indul az életük, nehezebben érvényesülnek. Ezenfelül egyértelmű diszkriminációt kell elszenvedniük, amely abban is megnyilvánul, hogy a képzettebb romáknak szinte senki nem hajlandó munkát adni, ecsetelte Savić.
A szóban forgó három balkáni országból idén több mint 19 ezren folyamodtak menedékért. A német hatóságok 55 esetben bólintottak rá a kérvényekre. Két elutasított szerbiai személy fellebbezett a döntésre és eljárást indított a hatóságok ellen, az ügyben eljáró Stuttgarti Közigazgatási Bíróság pedig helyt adott keresetüknek. Ez a két szerbiai személy azzal az indoklással tett panaszt, hogy ha visszatérnek hazájukba, azonnal büntetőeljárás indul ellenük, amiért külföldön folyamodtak menedékért.
Egy Leskovac melletti faluból származó roma férfi szintén a Deutsche Wellének nyilatkozva azt mondta, még akkor is megérte menedékért folyamodnia, ha kérvényét végül elutasították. A férfinak, aki feleségével és öt gyerekével fordult a német hatóságokhoz, fejenként 500 eurót, valamint hazautaztatásuk költségének fedezését ajánlották fel, ha visszavonják kérvényüket. A család beleegyezett az alkuba. A német politikai színtér konzervatív tábora az ilyen és ehhez hasonló menedékkérőket szegénység-menekülteknek nevezi.
Heinz Wilhelm, Németország belgrádi nagykövete megerősítette, hogy a három szóban forgó ország vonatkozásában a menedékkérelmek elbírálása most rekordgyorsasággal zajlik. Az elutasító döntés kézhez vételét követően a menedékkérőnek hét nap alatt kell elhagynia Németországot, magyarázta Wilhelm, majd elismerésének adott hangot, amiért a szerb kormány is igyekszik küzdeni az ál-menedékkérők áradata ellen. A büntető törvénykönyvbe egyebek mellett beírásra került az emigránsok segítésére és szállítására vonatkozó bűncselekmény. Wilhelm abbéli reményét fejezte ki, hogy a közös igyekezetnek köszönhetően végül nem kell majd ismét vízumkényszert bevezetni Szerbiával szemben, hiszen úgy érzi: nagy előrelépés volt, amikor 2009-ben az ország a fehér schengeni listára került. Szomorú lenne, ha most visszafelé kellene megtenni egy lépést, nyomatékosította Wilhelm.
