Családias hangulatban zajlott le Oromhegyesen az idei András-napi sokadalom és kocsonyafesztivál. A látogatók nemcsak megtekinthették, illetve megvásárolhatták a rendezvényen részt vevő kézművesek szebbnél szebb, szorgos kezekkel készített portékáit, hanem maguk is kipróbálhatták a szövést, a fonást, az adventi koszorúkészítést, de köthettek seprűt és fonhattak kosarat is. Ez utóbbi fortélyait Gór Endre péterrévei kosárfonó mutatta be az érdeklődőknek.
Endre egyébként már 30 éve űzi ezt a mesterséget, s több generációra visszamenőleg az ősei is ezzel foglalkoztak. A kosárfonáshoz a nemesfűzfa-vessző a legalkalmasabb, amelyet nagyjából ilyenkor szoktunk levágni, ekkora ugyanis már lehullik a levele. Általában fél évet kell várni ahhoz, hogy beszáradjon, hogy be lehessen főzni – avatott be bennünket is a mesterség fortélyaiba a fiatalember. Ezután a vesszőnek lehúzzák a héját, újból beáztatják, s ezután lehet csak dolgozni vele.
– Amennyiben kukoricakosarat akarunk készíteni, akkor csak meg kell várni, hogy megszáradjon az alapanyag, s ezután újra benedvesítjük, hogy lehessen fonni– mesélte, s hozzáfűzte, hogy általában a gyümölcsszedés, illetve a kukoricatörés idején keresettek a portékái. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy Endre az egyike az utolsó kosárfonó a vidékünkön, mivel a fiatalok nem igazán érdeklődnek e mesterség iránt.
– Ez egész embert kívánó munka, reggeltől estig a műhelyben kell dolgozni, s nem igazán lehet belőle nagyobb dolgot kihozni – mesélte.
Az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület által megrendezett, a hagyományápolást középpontba helyező rendezvénnyel párhuzamosan kocsonyafesztivált is rendeztek, amelyre sajnos csak alig néhányan neveztek be a saját maguk által elkészített kocsonyával. Ettől függetlenül a szervezők két üstben, mintegy 200 adagot készítettek, amelyért folyamatosan szállingóztak a falubeliek. Koncz Lázár, a művelődési egyesület elnöke napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az itt élők kezdik megszokni, hogy létezik ilyen rendezvény is, s ezért az idén is kevésnek bizonyult az, amit elkészíttetek, s ezért jövőre mindenképpen többet főznek majd a „disznó éteri esszenciájából”.
