Reuven Rivlin izraeli államelnök fellépett az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó törvényjavaslat ellen, amely várhatóan emiatt lekerül a napirendről – írta szerdán a The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli újság. „A nemzetállami törvényből hiányzik a Függetlenségi Nyilatkozat mélysége és nagysága” – idézte Rivlinnek az éves ügyészkonferencia megnyitóján elhangzott szavait a Háárec. Az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat jelentette Izrael Állam létrejöttének alapját. „A javaslatot úgy lehet értelmezni, mintha megkérdőjelezné a cionista vállalkozás sikerét, és rágalmaknak teszi ki Izraelt” – tette hozzá az elnök.
„Vannak néhányan kívül és belül, akik kétségbe vonják, de Izrael a zsidó nép nemzetállama, melynek földjén szabadság van. Ám mi értelme ennek az alaptörvénynek? Vajon magának a javaslatnak a felvetése nem a cionista kezdeményezés sikerének a megkérdőjelezését jelenti-e, amelyben mindannyian élünk?” – tette föl a szónoki kérdést.
A Jerusalem Post szerint Rivlin álláspontja nyomán távolabbra került az előre hozott választások időpontja, mert ez várhatóan arra kényszeríti Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy továbbra is egyben tartsa kormánykoalícióját a centrista pártok várható elszakadását okozó törvényjavaslat elvetésével vagy módosításával. A törvények szerint ugyanis az államfő kéri fel a választások után az új kormány megalakítására az általa legalkalmasabbnak vélt politikust, akinek nem feltétlenül kell a legnagyobb párt vezetőjének lennie.
A Netanjahu által sürgetett új alaptörvény ellen az elnökön kívül állást foglaltak mind a kormánykoalíción belüli centrista, mind ellenzéki politikusok. Kedden konferencián Cipi Livni igazságügy-miniszter, a centrista Tnua (Mozgalom) vezetője azt mondta, a zsidó nemzetállami alaptörvény „a szemétbe dobja a Függetlenségi Nyilatkozatot”, amely egyforma jelentőségűnek határozza meg Izrael zsidó és demokratikus jellegét.
Jichák Herzog, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke pedig kijelentette, „csakis egy önbizalom-hiányos miniszterelnöknek van szüksége zsidó nemzetállami törvényre önigazolásul”.
A vasárnapi kormányülésen abban állapodtak meg, hogy az ott elfogadott elvek alapján szerdán a kneszet elé terjesztik az új alaptörvény szövegét, hétfőn azonban az eredetileg tervezettnél egy héttel későbbre halasztották az első olvasat plenáris szavazását, és a rendkívül éles külső és belső kritika hatására egy időre várhatóan lekerül a kérdés a parlament napirendjéről.
