Rengeteg pénzzel segítené Brüsszel az uniós befektetéseket. A világ 19 iparilag fejlett és legnagyobb feltörekvő országa, valamint az EU-t magába foglaló G20-as csoport ugyanakkor ezernyi intézkedéssel pörgetné fel a globális gazdaságot. A november elsején hivatalba lépett új összetételű Európai Bizottság (EB) már december végéig szeretné elkészíteni azt a több mint 300 milliárd eurós befektetési tervet, amelytől a testület elnöke, Jean-Claude Juncker az EU-gazdaság fellendülését és a magas uniós munkanélküliség csökkenését reméli.
Juncker arra számít, hogy a program középtávon beindítja az uniós gazdaság növekedését, és a fejlődés eredményeként rengeteg új munkahely nyílik. Ez azért fontos, mert az új állások egy részét fiatalok kapnák, akiknek a körében rendkívül magas a munkanélküliség. Olaszországban például 44, Görögországban és Spanyolországban azonban 56 százalék körüli az állástalan fiatalok aránya.
A francia–német gazdasági tanács december elsejei ülésén az EU két kulcsfontosságú országa is arra készül, hogy bemutassa közös tervét, ezzel az euróövezet vergődő gazdaságának kívánnak lendületet adni. Az EU két meghatározó hatalma nincs könnyű helyzetben, mivel gazdasági helyzetük eltérő. Németország sokkal jobban áll, mint Franciaország, amely még jövőre sem tudja teljesíteni a deficitcélt, holott már így is késésben van az erre vonatkozó ígéreteinek teljesítésével. Ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég további reformokra szólította fel Franciaországot, amelynek GDP-növekedését 2014-re mindössze 0,4 százalékra, 2015-re pedig egy százalékra teszi. A németek ellenben a tavalyi 0,4 százalék után az idén 1,2 százalékos, jövőre meg már 1,3 százalékos bővülésre számítanak.
Közben a G20-as csoport a világgazdaság fellendítését szorgalmazza. November derekán Ausztráliában tartott csúcstalálkozóján globális gazdaságélénkítő programcsomagot fogadott el. Azt reméli, hogy ezzel 2018-ig 2,1 százalékos gazdasági növekedést ér el a világon, több millió új, de főként minőségi munkahely megnyitása révén. Ha sikerül megvalósítani a tervet, a világgazdaság a következő három évben több mint kétezermilliárd dollárral nőhet a korábbi előrejelzésekhez képest.
Az optimista és már-már bombasztikus tervek kapcsán azonban felvetődik a kérdés: vajon honnan lesz pénz a megannyi merész program megvalósítására? Hitelből szinte biztos nem lehet előteremteni a hatalmas összegeket, hiszen a világ fejlettebb része jelenleg már sokkal jobban el van adósodva, mint 2008-ban, amikor kirobbant a pénzügyi, illetve hitelválság, ami később rengeteg problémát okozott a nyugati világban. A legfejlettebb ipari országok összesített hitelállománya ugyanis (2014 végén) már csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2008-as összeomlás előtti hatalmas adósságszintet.
Az EB elnökeként Juncker is már elismerte, hogy nem tudja pontosan, honnan lesz pénz az uniós gazdaság felpörgetésére szánt programjára. A válasszal a G20-ak is adósak maradtak. Az euróövezeti gazdaság német–francia támogatására szánt összegről azért egy kicsit többet tudni. Igaz, nem sokkal. Berlin mindenesetre már jelezte: a befektetések zömének a magánszférából kell érkeznie.
