Nagybecskerek szomorú példa arra, hogyan lehet néhány évtized alatt tönkre tenni egy város több évszázados építészeti örökségét. Ezt évtizedekig sokan látták, nézték, de ellene csak kevesen merték felemelni a szavukat. Sajnos, csak most érkezett el annak az ideje, hogy erről immár nyíltan is beszélni lehet.
Sokan eljöttek a Kultúrközpontban megtartott kedd esti fórumra, amelynek témája a város kulturális örökségének a rombolása volt. Filip Krčmar fiatal történésznek kevés volt a 45 perc, hogy vázlatosan felsorolja, mi mindennel is lett szegényebb a Béga menti város.
– Ha megnézzük, hogy mink volt, és hogy abból mi maradt meg mára, akkor felvetődik a kérdés, hogy büszkék lehetünk-e arra, amink ma van, és amivel azonosulunk. Szerintem egy szürreális és groteszk helyzet állt elő. Itt van az építészeti stílusok zagyvaléka, egy urbanisztikai zavar, ami egyre kifejezettebb, ahogy ez a kulturális örökség megy tönkre. Tanúi vagyunk annak, hogyan dőlnek össze az épületek, amelyek egykor fontosak voltak, hogy ellopják az emlékműveket, közben pedig tehetetlenek vagyunk – mondja Filip Krčmar, aki egy, a témával kapcsolatos nemrég megjelent kiadvány társszerzője is.
Nagybecskereken a második világháború alatt a legjelentősebb épület, amelyet leromboltak, a zsinagóga volt. Aztán amikor befejeződött a háború és elkezdődött a város fejlődése – amelyet Nagybecskerek aranykoraként is emlegetnek –, elkezdődött a békebeli rombolása a városnak. A pártdirektívák által vezényelve lebontották a városházát (helyére víztorony került), a múzeumot, a könyvtárat, a közfürdőt, az Eiffel műtermében tervezett Nagyhidat, elterelték a városból a Bégát is. A felsorolás véletlenül sem teljes, hiszen nemcsak épületek, hanem egész városrészek, terek tűntek el a várostervezők vagy jobban mondva: városrombolók jóvoltából.
A város arról ismeretes, hogy van egy folyó nélküli hídja, egy ötven éve üres víztornya és tönkrement gazdasága. A központja szomorú képet mutat napjainkban. Másfél év alatt három épület dőlt össze a főutcán. Közben az önkormányzat jóváhagyásával nemrég egy vendéglős vízi szórakozóhelyeket akart építeni a Béga-tóra. Ebben azonban megakadályozták a környéken élő polgárok. Az eset jelenleg a bíróság előtt van, a végkimenetele bizonytalan. Az eset annyiban reménykeltő, hogy ez volt az első alkalom, hogy a nagybecskerekiek felemelték szavukat a város arculatának a politikai irányvonal hatására történő megváltoztatása miatt.
