2024. április 27., szombat

Arculcsapott magyarság

Brassói tudósítónktól

Hatalmas felháborodás kíséri a ploiești-i Táblabíróság döntését, amely szerint elveszik az Erdélyi Református Egyházkerülettől (EREK) a korábban a kerületnek visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Akik pedig a visszaszolgáltatásról szóló kormányrendeletet életbe léptették, Markó Attila képviselőt és Marosán Tamást, az EREK egykori jogtanácsosát három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéli.

Kató Béla, Erdély református püspöke keserűen nyilatkozta: „25 év jogállamiságba vetett hitünk dőlt meg azzal, hogy a ploiești-i táblabíróság jogtalanul elvette az Erdélyi Református Egyházkerülettől a Református Székely Mikó Kollégium épületét. Olyan állapot állt elő, amivel a román állam azt jelezte a reformátusoknak, a kisebbségieknek, hogy nem ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást ebben az országban. Nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni, és követeljük az államtól, hogy mondja ki, hogy a kisebbségek mire jogosultak.” Ezt is hozzátette: „Az a lojalitás és a jogállamiságba vetett hitünk, amivel ezekben az esztendőkben a román állam iránt viseltettünk, súlyosan károsult. A leginkább az fáj, hogy egy egész közösséget, ha nem többet, a 700 000 lelket számláló református közösséget arcul csapták, hazugnak, csalónak, követelőzőnek nevezték. Ez számunkra erkölcsi kérdés, nem egy épület léte, vagy nem léte a tét. Ez a visszaállamosítás azt üzeni, hogy ebben az országban bármikor bármit meg lehet tenni.”

S miközben a hatalom az erdélyi magyar történelmi egyházak jussát elvitatja, a többségi egyháznak ajándékot osztogat. Nem is akármilyet: a kormány egy éve Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökségnek adta a kovásznai Fenyő szállót. Úgy tűnik, hogy ebben a nemrég egész Európa tapsviharát is kiérdemlő „toleráns” országban a reformátusoknak a saját erőből, kalákában felépített iskolájukban tilos kollégiumokat működtetniük, ám szintén a székelyföldi magyarok adójából és munkájával a szocializmusban felhúzott szállodában az államegyháznak lehetősége nyílik busás – és adózatlan – jövedelemre szert tennie.

A Székely Mikó Kollégium tulajdonjogát egy sepsiszentgyörgyi magyar vitatta el először. Ő jelentette fel az egyházat és a visszaszolgáltató bizottság tagjait. S a Táblabíróság eltekintett minden evidenciától, bizonyítéktól. Eltekintett attól, hogy 1928. július 23-án az akkori Oktatási Minisztérium (Ministerul Instrucţiunii – beszédes név!) 81-es számú engedélyében jóváhagyja Sepsiszentgyörgy községben egy felekezeti fiúiskola, a Székely Mikó Líceum Kollégium működését. A dokumentumban szerepel a következő megállapítás: „Aceasta scoala este proprietatea Eparhiei reformate din Ardeal” (Ez az iskola az Erdélyi Református Püspökség tulajdona).

Az sem érdekelte a bíróságot, hogy az a Constantin Angelescu tanügyminiszter írta alá az engedélyt, aki reformjával szándékosan hátrányos helyzetbe hozta a romániai kisebbségek oktatásügyét. Az az Angelescu, aki a kultúrzóna, a névelemzés, a kisebbségi tanítók és tanárok román nyelvvizsgájának a szellemi atyja volt. Akit Sándor József, az Országos Magyar Párt parlamenti képviselője egy parlamenti felszólalásában ezzel az anekdotával üdvözölt: „Két gyerek sétál egy erdélyi falu utcáján. Arra jön egy ember és románul megkérdezi tőlük: »Ti jártok iskolába?« »Igen« – felelik a gyerekek. »És melyikbe?« – kérdezi a bácsi. »Nem mondjuk meg, mert Angelescu tanügyminiszter azt is bezárja!«”

Nos, még ez a magyarfaló nacionalista sem tagadta le, hogy kié jog szerint a Mikó. Csak a Táblabíróság nem ismerte fel. Annak ellenére, hogy a visszaszolgáltatás annyit tesz, mint visszaadni annak, akitől az állam elvette. És kitől vette el az állam a dokumentumok szerint? Az Erdélyi Református Püspökségtől!

Az Erdélyi Református Egyházkerület határozott lépésre készül. A ploiești-i ítélet után újra kell gondolnia az egyház és állam viszonyát. A november 29-ei rendkívüli egyházkerületi közgyűlés meghatározza, hogy milyen irányba indulnak tovább, mert „az a lojalitás és a jogállamiságba vetett hit, amivel ezekben az esztendőkben a román állam iránt viseltetett a református egyház, súlyosan károsult” – jelentette ki Kató Béla püspök.

A Mikó-ügy alakulása jelentős módon befolyásolhatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Állandó Tanácsának javaslatát, hogy az RMDSZ lépjen ki a Ponta-kormányból.